Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Szathmár - Nagybányai vasút
Szathmár-nagybányai vasut. 417 29. szathmar-nagybänyai helyi érdekű yasut. Székhely : Budapest, II. her. föutcza 105'I2 »z. Engedélyeztetett: az 1881 évi XLVIH. t.-cz. által. Czég: Szathmór-nagybányai vasút részvény-társaság. Ministeri biztos: (nincs betöltve). Igazgatóság: Elnök: Ivánka Imre. Alelnök: Dr. Tóth János. Igazgatósági tagok : Müller Frigyes, Dr. K r a j t s i k Fercnoz. Dr. Reitz Emil. (a kormány által kinevezett tagok), Dr. Szelényi Károly, Boros Bálint. Dr. Lovrich Gusztáv. Felügyel» bizottság: Elnök: Stoll Károly. Rendes tagok: Nyiri Lajos, Maurer Vilmos (a kormány által kinevezett tag), Iiakovszky látván. Póttagok: Dr. Várady Béla, Lánczky Sándor, Schönherr Antal. Az üzletet a m. északkeleti vasuttársnlat fogja kezelni. Történeti adatok. A szatlimár-nagybányai vasúti összeköttetés a »szamosvölgyi« vasút-hálózati tervnek mindenkor kiegészítő részét képezvén, eredete s kezdeményezése teljesen összevág a »szamosvölgyi« vasút eredetével és kezdeményezésével. A KolozsvárSzamos uj v ár-D e é s-S z a th m ár i vonal (tervezve 1868 évben Ujfalusy Miklós, — 1869 évben a fennállott »m. keleti vasuttársulat«, — 1870 évben Lónyay Albert, — majd pedig gróf Bethlen Sándor által), a Bustyaháza-Szinyérvárallya-Kolozsvár és S ziny ér v ár allya-Nagy bányai vonal (tervezve 1869 évben a »kelet-gács- és magyarországi kárpáti vasúti consortium« által), a M á r m a r o s-S zigeth-Sugatagakna-Kapnikbánya-Szürn y e-L a c z f a 1 u, Felső- és Nagy-Bányán át a Szamos völgyébe vezető vonal (tervezve 1870 évben Lónyay Albert által), s végre a S z a t b m á r - N é m e t h i - N.-B á n y a - S z i g e t h - K i r 1 ibábai vonal (tervezve 1874 évben Kunwald Alfréd által) mindannyian összeköttetésbe hozták volna Szatlimár városát NagyBányával. Mindezen vasuttervek azonban megvalósíthatók nem voltak, *) minek folytán a szamosvölgyi s ezzel együtt a SzathmárNagybányai vasúti összeköttetés terve is hosszú időre elejtetvén, ez utóbbi csak 1879 évben, de ekkor már önállóan merült újra fel. 1879 év augusztus havában ugyanis Nagy-Bánya város és vidéke, *) Ezen vasuttervek kimeritöen ismertetvék a »Magyar vasúti évkönyv« IV-ik évfolyamában 137-142. 1.