Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

XXXII A vasutügy 188!. Ivbe». E tervek azonban a legnagyobb erőfeszítés daczára, csakis 1881 év kezdetén készülhettek el, sőt a kalocsai szárnyvonalra nézve, a mi különben kevésbé fontosnak jelezhető, még akkoráig sem. Nehogy azonban az építésre kiszabott idő felhasználatlanul elmulasztassék, az előbb hivatolt törvényczikkben nyert felhatalmazást igénybe véve, a nagyobb munkát igénylő műtárgyak közül azok, a melyeknél nagyobb akadályok ezt nem gátolták, azonnal munka alá vétettek. Nevezetesen megkezdetett a péterváradi és cortanovcei alagutak építése 1880 évi október hó 2-áu, a Zimony melletti bevágás épitése pedig 1880 évi november bó első napjaiban. *) Azonkívül megiudittattak a tárgyalások a szerb fejedelmi kormánynyal a közösen létesítendő Szávahid kiépítésének helye s módja iránt. Ellenben az 1880 évi XLII. t. czikkben szintén nagyobb munkát igénylőnek jelzett Duna-hid épitése meg nem volt indítható, miután e bid tervének megállapítása hosszabb időt igénylő, — s a téli idő által is akadályozott próbafúrások befejezte előtt eszközölhető nem volt. A részletes tervek s költségvetések elkészülte után első sorban el volt döutendő azon kérdés, vájjon e vasút államilag építtessék, avagy engedélyeztessék-e ? A ministerium, — tekintettel arra, hogy e vasút egy világforgalmi vonal láuczszemét képezendi,— eddig is követett s a törvényhozás által helyeselt vasút politikájával következetesen, e vasútnak s szárnyvonalainak államköltségen leendő kiépítését vélte egyedül ajánlatosnak, s ennélfogva azon elébbi tárgyalásokat, melyek e vasútnak engedélyezése iránt megiudittattak, annál inkább tartotta megszakitandóknak, minthogy épen e tárgyalások igazolták, hogy az állam e vasút engedélyezése esetében sem vállalna kisebb pénzügyi koczkázatot, mint a miuöt vállal, ha maga építteti ki azt, s a mellett, befolyása e vasút üzletére sem lehetett volna oly annyira minden kétséget kizáró, mint a minő lesz, ha az államilag kezeltetik Mindezeknél fogva a tárgyalások csupán azon versenyzőkkel folytattattak, a kik a vasútnak államköltségen leendő kiépítésére ajánlkoztak. A részletes tervek és költségvetések szerint a vasút fő-és szárnyvonalának hossza s költségei a következőleg alakultak. A budapest-szabadka-ujvidék-zimonyi-határszéli fővonal hossza 34-2-8 kim. E fővoual kiindulva a m. kir. államvasutak dunaparti épülőben levő teherpálya-udvarából, egy mellékvonallal összeköttetni terveztetett az ugyané vasutak ferenezvárosi pályaudvarával. A budapesti pályaudvarokon s Szabadkán az alföldi vasúttal közösen használandó indóházon kivül, e fővonalon terveztetett 29 pálya udvar, melyek közül a zimonyi a vámkezelésre is berendezendő volt. *) Lásd »Magyar vasuti évkönyv» IV. évfolyam XL. lapján.