Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Nagy - Kikinda-Nagy - Becskereki vasút
385 Nagy-kikinda—nagy-bccakereki vasut. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készithető s ehhez képest a teriilet kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egynyomú aiuúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásukra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy-bevétel kilométerenkint 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyesek kötelesek a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyesek csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthetők. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépitmény. A maximai emelkedési viszony legyen úgy, mint egy áll a kétszázötvenhez (1 : 250). A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb felátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pálya szabályszerű keresztszelvénye a bevágásoknál és töltéseknél akkép létesítendő, hogy a koronaszélesség ott, hol a sinek á talpfákon feküsznek, 3-05 métert tegyen. A felépítmény beágyazásához V s részben kövecs, 2/ 3' acl részben pedig homok használható s a beágyazásnak a sinek lába alatt 0'25 méter vastagsággal és a sínlába'c magasságában 2 8 méter szélességgel kell biruia. A müépitmények tégla-falazattal és fahordszerkezettol s esetleg vascsövek alkalmazása által állitandók t-lő. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vastitakhoz hasonló vágányszélességet. nyer. A sínek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűn rakott talpfákra helyezendök lesznek, hogy 4200 kilogrammnyi keréknyoniásriak megfelelő hordképességgel bírjanak. Megengedtetik a fiiggö tinkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2 2 méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azonban azok, mint a kitérők talpfái is, telitett puha vagy kemény, fürészelt vagy hasábfából állíthatók elő. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. e) Épülete k, p á 1 y a e 1 z á r á s, j e 1 z é s e k. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható. A felvételi épületek téglából, az őrházak pedig osztfalazat vagy vályogból állíthatók elő. Az árúraktárak fából, téglaalapzattal, mig a mozdonyszinek favázos falazatból létesítendők. Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon lev í őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház essék. Minden állomáson, kivéve a megálló és kitérő helyeket, két váróhelyiség rendezendő be. Közczélok, úgymint a posta, távírda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. Árúraktárak valamennyi állomáson építendők. A vizállomások berendezésénél kézzel bajtható szivattyúk, fa-viztartók, égetett agyag vizvezetöcsövek stb. alkalmazása megengedtetik, és esetleg a mozdony közvetlen a kútból is merítheti vizét. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik.
