Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Nagy - Kikinda-Nagy - Becskereki vasút
Nagy-kiklnda—nagy-bccskereki vasut. 383 volt tekinthető. Miután pedig e közben a vasut részletes tervei és költségvetése is kidolgoztatott, — az előmunkálati engedély birlalója Dániel Ernő, a magyar országos bank-részvény-társulattal szövetkezve, 1871. évi ápril havában a tervek és költségvetések előterjesztése mellett, a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumhoz a nagykikinda—nagy - becskereki vasútra az épitési és üzleti engedély kiadásáért folyamodott. Az előterjesztett költségvetés szerint a vasut épitési és felszerelési tőkéje 1.666,000 frttal lett előirányozva, mely költség épitési fejezetenként a következőleg volt felosztva, u. m. Nyomjelzés és tervezés .... 14,040 frt. 56,160 » Kisajátítás 86,054 » 354,830 » Épületek és gépészeti felszerelés 128,740 » Felépítmény 759,761 » Jelzők 20,856 » Irodai anyagok és eszközök . . 3,000 » Pályafentartási felszerelés . . 7,200 » Pályaelzárás és beosztás . . . 5,708 » Forgalmi eszközök 150,600 » Időközi kamatok 7 l/a u/ü fél évre. 55,543 » Előre nem látottakra ..... 23.508 » Összesen 1.666,000 Irt, vagyis a 70-5 km. hosszú pálya után kilométerenként kereken 23,800 frt. Ezen épitési tökének beszerzése végett engedélyt kérők 766,000 frt névértékű törzsrészvényt, mely a feunebbi aláírások által már fedezve volt, — és 900,000 frt névértékű elsőbbségi részvényt, melyek átvétele 867u'OS árfolyamon, mint már említve volt, — a magyar országos bankrészvénytársulat által biztosíttatott, — szándékoztak kibocsátani, s ez alapon a névleges tökét 1.812,500 frttal, — s illetőleg, miután előre nem látható költségekre még 102,500 frt névértékű elsőbbségi részvényt kívántak tartalék-alapul fentartaui, — 1.915,000 frtban kérték megállapittatui. Az engedélyezési tárgyalás engedélyt-kérőkkell881 évi junius havában megtartatván, az engedélyezés feltételei, az előirányzott tényleges és névleges tőkék elfogadása mellett, megállapittattak, — s miután a kormány kebelében azon nézet emelkedett érvényre, hogy e vasut, mint a cs. kir. szab. osztrák államvaspályának főirányban való folytatása, a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján a kormány által saját hatáskörében nem engedélyezhető, — a közmunka és közlekedési ni. k. ministerium 1881. évi október havában benyújtotta a képviselőházhoz a vasutengedélyezés iránti törvényjavaslatot, mely november hó 28-án a képviselőházban s néhány nap múlva a főrendiházban letárgyaltatváu és elfogadtatván, megalkottatott az 1881. évi LXXII1.
