Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad csanádi vasút. 361.3 részvények számára, általános szótöbbséggel határoz az első napirendben felvéve volt és eddig még elintézetlenül maradt minden tárgy felett. Ez esetben is a szavazati jog gyakorlására szükséges részvények és elismervények letéteményezése a kö/gyülés előtt 5 nappal teljesítendő. 36. §. A választások Írásbeli szavazás által szavazat-jegyekkel történnek, kivéve ha közfelkiáltással egyhangúlag választatott meg valaki. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjainak megválasztásánál azok tekintendők megválasztottaknak, kik az illető szavazati jegyek tartama szerint legtöbb szavazatot és egyúttal általános szótöbbséget nyertek. Ha az általános szótöbbség nem éretett el, akkor azok, kik legtöbb szavazatot nyertek, szűkebb választás alá bocsáttatnak, és pedig kétszer anynyian, mint a hányan még megválasztandók. Szavazat-egyenlőség esetében a sorshúzás dönt, és pedig az elnök által a gyűlésben meghatározott mód szerint. 37. §. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv vezettetik, melybe a jelenlevő részvényesek nevei és az általuk képviselt részvények száma felveendők. A jegyzökönyvet az elnök, az igazgató, a jegyző és még két más, az elnöklő által e czélra megnevezett részvényes irja alá. A jegyzőkönyvbe felveendők a tett indítványok, határozatok és a tárgyalás eredménye. A jegyzőkönyv mellékleteivel együtt teljes bizonyító erővel bir a közgyűlés által hozott határozatok tartalmára nézve. 38. §. A társasági ügyvezetés ellenőrzésére a magyar kereskedelmi törvény 195. §-a szerint hivatott felügyelő-bizottság 3 tagból és 1 póttagból áll, a rendes tagok közül kettőt és a póttagot a közgyűlés évenként előre az igazgatósághoz nem tartozó részvényesek közül választ a 36. §. értelmében, egy rendes tagot pedig a pénzügyminiszter nevez ki. A pénzügyminiszter által kinevezett felügyelő-bizottsági tag állásának bármely okból megürülte esetén, ezen hely mindenkor csakis újabb kinevezés útján töltendő be. A póttag csak azon esetben lép működésbe, ha a rendes tagok száma bármi okból 2-re olvadna le. Ha a rendes tagok száma 2-nél is kevesebbre szállana alá, tartozik az igazgatóság a törvény értelmében pótválasztási közgyűlést hivni össze. Ki a társaság hivatalnoka, hozzá szállítói vagy tőle függő viszonyban áll, ki valamely versenyző vállalatnak elöljáróságához tartozik, ki csőd alá esik, vagy a nélkül, hogy hitelezőit teljesen kielégítette volna, fizetésképtelenné lett, a ki nyerészkedési vágyból származott vagy egyéb közönséges bűntettért jogérvényesen elmarasztaltatott, a felügyelő-bizottságnak tagja nem lehet. Az időközben beállott ilynemű kizárási ok a felügyelő-bizottság tagsági állás rögtöni megszűnését, vonja maga után. 39. §. A felügyelő bizottságnak feladata a magyar kereskedelmi törvény 195. §-a által van körvonalozva. 40. §. A felügyelő bizottság rendes tagjai számarányukhoz képest az igazgatóság tagjaival egyforma dijjazásban részesülnek. B) Igazgatóság. 41. §. A társaság elöljárósága az igazgatóság, mely az elnökkel együtt 18 tagból áll, kik közül legalább 12-nek magyar állampolgárnak keli lennie és Magyarországon kell laknia. Az igazgatóság tagjai a közgyűlés által a társaság részvényesei köziil 6 évre választatnak, tekintettel azonban a 2. §. 5-ik pontja alatti határozatra és az engedélyokmány 19. §-ára, mely a kormánynak az igazgatóságban való képviseltetéséröl intézkedik és melynek folytán addig, mig a magyar állam a törvényben meghatározott mennyiségű részvények birtokában lesz, az igazgatóság 18 tagja közül a magyar kir. pénzügyministerium kettőt, a inagy. kir. kereskedelmi ministerium pedig egyet nevez ki. Az igazgatóság tagja lehet a társulat hivatalnoka is és a társulattal szállítói, vállalkozói vagy egyéb függő viszonyban is állhat, de oly ügyekben, melyek saját személyét vagy" az általa képviselt ügyletet illetik, az igazgatóság