Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad csanádi vasút. 359.3 8. A társaság egyesülése más társasággal ; 9. Más vaspályák üzletének átvétele, valamint saját pályaüzletének más társaságra vagy államra leendő átruházása ; 10. Az alapszabályok megváltoztatása vagy kiegészítése ; 11. Oly cartell-szerződések megkötése, melyek minden társasági ügyletnek közös haszonra vezetését czélozzák; 12. A pályának bérbe vagy eladása; 13. A társaság további fennállása a 3. §. 2., 3. és 4-ik pontjai alatt emiitett ezélok tekintetéből azon esetben, ha a vaspálya számára adott engedély megszűnnék, a vaspálya az állam által megváltatnék, vagy a társaság által más társaságnak eladatnék ; 14. A társaság feloszlása. Az 5., 7. és 8-ik pont alattiakra nézve az alakuló közgyűlés is határozhat. A 6—12. pontok alatt hozott határozatok osak a kormány jóváhagyása után foganatosíthatók. 28. §. A rendkivüli közgyűlések az igazgatóság által hivatnak össze és pedig vagy saját belátása vagy közgyűlési határozat folytán, vagy pedig végre egy vagy több részvényesnek inditványára, ha ezen egy vagy több részvényes részvénybirtoka az alaptőke 10°/o-át képviseli. Azon részvényesek, kik egy rendkívüli közgyűlés egybebivását kivánják, kötelesek a szükséges, ilyféle indítvány tételére feljogosító részvényeket kellő számban a társaság pénztáránál letenni és egyúttal azon ügyet írásban bejelenteni, mely ezen indítványra okott adott. Ezen esetben köteles az igazgatóság a közgyűlési meghívást 8 nap alatt közzététetni, mely meghívásra nézve különben a 24. §-ban foglalt határozatok találnak alkalmazást. 29. §. Minden egyes részvény birtoka, tekintet nélkül a letéteményezétt részvények mennyiségére, egy szavazatra jogosít. Minden ily szavazattal biró részvényesnek joga van a közgyűlés tanácskozásaiban személyesen vagy más szavazati joggal biró részvényes, mint meghatalmazottja által részt venni és szavazatával élni. Ezen jogok gyakorlására azonban megkívántatik, hogy a részvények még le nem járt szelvényeikkel, vagy pedig, hogy a 21. §. értelmében a részvény letéteményezéséröl nyert elismervény legfeljebb 14 nappal a közgyűlés megtartása előtt a társaság pénztáránál, vagy ezenkívül az igazgatóság által e czélból kijelölt más helyeken letétessenek. Azon részvényeseknek, kik a fentebbi határozatok értelmében részvényeiket, illetőleg az elismervényt ideje korán letették, belépti-jegyül igazolójegyek adatnak. E jegyeken a letéteményezett részvények és a letéteményezöt megillető szavazatok száma kitüntetendő. A kormány a társulat közgyűlésein szavazatát az állami részvények arányában fogja gyakorolni és az 1881 évi 47-ik t.-cz. 2. §-a értelmében átvett részvényeit letenni nem tartozik. A letéteményezett részvények vagy elismervények a közgyűlés befejezéseig letétben maradnak. 30. §. Az ületjelentések, a mérleg, a tárgyalandó iigyek napirendje, a szavazati joggal biró részvényesek névjegyzéke, részvényeik és szavazataik számának kitételével kinyomatnak, a részvényesek kívánatára azoknak kiszolgáltatnak és a gyűlés helyén közszemlére kitétetnek. 31. §. Közgyűlésen a részvényes szavazati jogát vagy személyesen vagy egy másik szavazatképes részvényes mint meghatalmazottja által gyakorolhatja. A meghatalmazás alakjára nézve szükséges, hogy a meghatalmazó aláírása vagy hitelesítve legyen, vagy hogy a meghatalmazás; okmány két tanú által legyen aláirva. Gyámság alatt állók, jogi személyek, hatósági, kereskedelmi vagy egyéb testületek, részvénytársaságok, községek, nagyobb terjedelmű (1000 holdas; uradalmak birtokosai, valamint olyanok is, kik legalább 20,000 frt névértékű részvényeknek tulajdonosai, szavazási jogukat a közgyűlésen törvényes vagy