Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-Csanádi vasul. 357 Élvezeti jegy ek. 15. §. A beváltott részvényekért a bemutatóra szóló élvezeti jegyek adatnak ki, melyek csak a felosztásra kerülő felülosztalékra (8. §) adnak igényt. Ezen élvezeti jegyek a megállapított minta szerint állíttatnak ki. Ily élvezeti jegyek tulajdonosai, kivéve, hogy a részvénytőkének 6°/o kamataira többé igényük nem lehet, különben ugyanazon jogokkal birnak, mint a még le nem törlesztett részvényeknek birtokosai. Adó-, bélyeg- és illetékmentesség. 16. §. Az arad-csanádi vasút részére biztosíttatik : o) az épités tartamára a bélyeg- és illetékmentesség az épitési, illetőleg befektetési tökének bármi módon való beszerzése, valamint az épités és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés, a pálya-telekkönyvezésnél s kölcsönök be- és kitáblázásánál előforduló összes beadványok s egyéb okmányok, ugy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges föld-területek, s dologi jogok átruházását, épitési s felszerelési anyagok szállítását, készpénzfizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét, vagy módját tárgyazó okmányok részére ; b) bélyeg- és illetékmentesség a törzs- és elsőbbségi részvények, elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek első kiadására; c) teljes mentesség a nyilvános számadásra kötelezett társulatok és egyletek adója, illetőleg a kereset és jövedelmi adó, valamint a törzsrészvények, elsőbbségi részvény és kötvényszelvényadó és végre a szelvény-bélyeg fizetése alól az engedélyokmány keltétől számitott 30 év tartamára. Megszűnik azonban azon adómentesség az engedélyokmány keltétől számitott 10 év múlva, a mint a vállalat tiszta jövedelme a nevezett adó-összegnek az üzleti számlában való felvétele után az engedélyezett részvénytőke 6°/o kamatjánál magasabb leend. A jelenleg engedélyezett vasúton a szállítási adó az engedélyezés napjától számitott 10 éven át nem szedetik. Tartalék-alap. 17. §. Előre nem látott kiadások fedezésére szükséges egy tartalék-alap, mely a 8. §-ban előirt eljárás alapján képeztetik. Mihelyt a tartalékalap az összes részvénytőke 10°/°-át meghaladta, az évi kiegészítési járulékok a társulat által kevesebbre szabhatók, vagy egészen megs/.Untethetök. De újra ismét foganatba veendők, mihelyt a tartalék-alap a fentebbi összegnél alább szállott. Ha egy vagy több éven át a vállalat tiszta jövedelme a részvények kamatainak vagy törlesztési hányadának fedezésére elég nem volna, ez esetben a hiányzó összeg a tartalék-alapból vehető, mi a legközelebbi év rendelkezhető jövedelméből azonban ismét kipótolandó. A tartalék-alap kamatai a tartalék alaphoz csatoltatnak. III. szakasz. Részvényesek. A részvényesek jogai. 18. §. Minden részvény jogot ad a részvény birtokosának a társaság összvagyonának és a vállalat jövedelmeinek aránylagos részére. Nem ad azonban tulajdoni jogot az egyes vagyonrészletekre nézve, és ez okból a részvénytulajdonosok nincsenek jogosítva a társulattól igényeik biztosítását vagy elkülönítését követelni, s az egyes részvényesek elleni követelés alkalmából a társaság vagyona semmiféle foglalás alá nem vonható. A befizetett összegekre nézve a magyar kereskedelmi törvény 163. §-a intézkedik. Az elsőbbségi- és törzsrészvények oszthatlansága. 19. §. A társaság előtt minden részvény oszthatlan s ez okból minden részvényre nézve csak egy tulajdonost ismer el. Egy részvénynek több tulajdonosai tehát kötelesok közös jogaikat a társasággal szemben egy személy által képviseltetni. 23*