Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi rasut. 355 A részvénytársulat czége az aradi kir. első folyamodású törvényszéknél bejegyeztetik. Megszűnik periig a vasúti engedély időtartamának lejártával vagy az engedély elenyészése esetén (engedélyokmány 21., 25., 26., 27. és 28. §§.). Azonban előbb is feloszlik, ba tulajdonát képező vasutjait az engedélyokmány alapján az állam beváltaná, vagy a társulat eladná és ha ezzel egyidejűleg a társaság további fennállása a 3. §-ban emiitett többi czélokra el nem határoztatnék. 5. §. A társaság czége »Arad csanádi vasut«, mely a törvényes szabályok szerint, bejegyeztetik. A czég-aláirás akként történik, hogy bélyeggel nyomott vagy bárki által irt ezen szavak alá : »Arad-csanádi vasut« két igazgató vagy egy igazgató és az erre felhatalmazott társulati tisztviselő neveiket irják. 6. §. A társaság székhelye : sz. kir. Arad városa a szükséghez képest ügynökségekkel bel- és külföldön. A társaság ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. II. Szakasz. Az alaptőke. 7. §. Az alaptöke az engedélyezett vaspálya kiépítésére és felszerelésére az engedélyokmányhoz képest 4.000,000 frtot osztr. értékben tesz ki és ezen összeg erejéig a társaság 16,000 db. törzsrészvényeket és 24,000 db. elsőbbségi részvényeket adhat ki. Ha elsőbbségi részvények adatnak ki, ezok összege az engedélyokmány értelmében az egész fentebbi töke 3/s-énéI vagyis 2.400,000 frtnál többre nem rúghat. Törzsrészvények azonban az egész engedélyezett részvénytőke vagy annak tetszés szerinti részlete erejéig adathatnak ki. Mind a törzsrészvények, mind pedig az esetleg kiadandó elsőbbségi részvények egyenkint 100 osztr. érték forintnyi névértékben az elömutatóra szólanak és oszthatatlanok. A társaság felsőbb jóváhagyás fentartása mellett a részvénytőkét megnagyobbíthatja új részvények kibocsátása, vagy elsőbbségi kölcsön felvétele által, mihelyest a vállalat czélirányos kiterjesztése kívánatosnak mutatkozik. Uj kibocsátványok esetén a részvényesek joggal birnak a kibocsátvány mennyiségére névleges értékben kiki aránylag a birtokában levő részvényekhez, ha ezen jogát az illető részvényes az arra kitűzött időben gyakorolni el nem mulasztja. A kormánynak joga leend a társulat, pénzügyi kezelését folytonosan ellenőrizni. Az alaptőke kamatozása. 8. §. Mindkét nembeli részvények kamatozása csak a már forgalomnak átadott vasútvonal üzleti jövedelmeiből eszközlendő. E szerint tehát az épitési időszak alatt ezen részvények csak annyiban kamatoztathatnak, a mennyiben az épités befejezése előtt a vasútvonal egyik vagy másik szakasza előbb adatnék át a forgalomnak és ezen szakasz üzlete még a vonal teljes kiépitése előtt is a kamatozásra felhasználható tiszta jövedelmet fog kitüntetni. Ezen tiszta jövedelemből a következő sorrendben fedezendők : a) az elsőbbségi részvények 6% kamatai és ezen részvények évi törlesztési hányada; b) a törzsrészvények 6°/» kamatai és ezen részvények évi törlesztési hányada, ha ezen törlesztés a 12. §. értelmében már kezdetét vette. Az ezen iizetések után fenmaradó többletből fordítandó leend továbbá: c) legalább 25% az igazgatóság és a felügyelő bizottság évi járulékaira és a társulati tisztviselők külön jutalékaira. Ezen díjazások módozataira nézve az igazgatóság a 40. és 51. §§-ok tekintetbe vételével határoz ; d) legalább 15% egyelőre nem látott kiadások fedezésére képzendő tartalékalapra mindaddig, mig ezen alap a részvénytöke 10°/o-át meg nem baladja. Az ezután fenmaradó összeggel a társulat közgyűlési határozat alapján tetszése szerint rendelkezik és e szerint azt a részvényesek között mint felülMagyav Vasúti Évkönyv 1882. 23