Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad csanádi vasút. 35.3 érkezési lielyekeD őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, úgy a pálya beváltása esetében is, az engedélyes megtartja a tartalékalap és a kUnnlevíj aktiv követelések tulaj­donát, valamint a koaks-kemenczéket, öntődéket, gép vagy egyéb épületeket, a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással batalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 28. §. Ha az engedélyokmányban vagy a törvényekben foglalt köteles­ségek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elö, a kormány fentartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedé­seket megtenni, és a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani. 29. §. A helyi érdekű vasutakról szóló 1880 : XXXI. t.-cz. 7., 8., 9., 10. és 11. §-aiban foglalt kedvezmények a jelenleg engedélyezett vasútra is kiter­jesztetnek, viszont engedélyesek alávetik magukat ugyanezen törvény 12., 13. és 14. §-aiban foglalt határozatoknak. 30. §. Engedélyesek kötelesek az engedély kiadása előtt 50,000, azaz ötvenezer forintnyi biztosítékot készpénzben, vagy magyar állami papírokban, vagy a magyar állam által biztosított vasutak elsőbbségi kötvényeiben, vagy végre magyar földhitelintézeti s földhitel-részvénytársulati záloglevelekben a m. kir. központi állampénztárnál letenni. E biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának akadálytalan befe­jezése után adatik vissza. A felülvizsgálat engedélyesek kérelmére a pálya megnyitása után azonnal megtartandó. 31. §. Ezen engedély minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bélyegdij alá esnek. Az engedélyokmány kiadása után engedélyesek hozzá láttak az engedélyezett vasútvonal építésének előkészítéséhez, úgyszintén a részvénytársulat megalakításához. Az arad-szegedi fővonal részletes terveit az engedélyesek 1881 év november havában a közmunka és közlekedési m. k. miuisteriumhoz bemutatták, kérelmezvén a közigaz­gatási bejárás elrendelését, mely kérelemnek hely adatván, a nevezett ministerium intézkedése folytán a fővonalnak 10 szelvénytől Szege­dig terjedő részén, Gyöngyösy János osztálytanácsos vezetése alatt, a közigazgatási bejárás 1881 évi deczember hó 12-től bezáró­lag deczember hó 19-éig terjedő napokon foganatosíttatott. A közigazgatási bejárás megkezdését megelőző napon, azaz 1881 évi deczember hó 11-én megtartatott az alakuló közgyűlés is, melyen 58 részvényes jelent meg, kik összesen 11,528 db. részvényt (1.152,800 ft névérték) képviseltek. Miután aLouovitsJózsef elnök­lete alatt megtartott közgyűlésen constatáltatott, bogy a megjelent részvényesek a vasút alaptökéjének törzsrészvények által fedezendő 2/s - ét aláírták, s hogy ekként a törzsrészvények értékének több inint 307 u-a fedezve van, az arad-csanádi vasút részvénytársaság az alap­szabályok elfogadása mellett megalakultnak kimondatott, megválasz­tattak az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai s az igazgatóság felhatalmaztatott, hogy a vasút kiépítésére nézve a további intézke-

Next

/
Thumbnails
Contents