Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-c«inádi vasut. 3i7 fi) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélosséget nyer. A sínek folyó méterenkint 18 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly süríín rakott talpfákra helyezendök lesznek, hogy 75 mázsa keréknyomásnak megfelelő hordképességgel birjanak. Már használt sínek vagy kevésbé jeles minőségű anyagból elöáliitott sínek használata — a mennyiben általuk az üzlet biztonsága veszélyeztetve nem leend — engedélyeztetik. Szintúgy megengedtetik a függő sinkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is. A közönséges talpfák hossza 2.a méternél kisebb nem lehet, azonban ugy azok, mint a kitérők talpfái is, puha vagy kemény, faragott, fürészelt vagy hasábfából állíthatók elö. A felépítmény egyéb anyagát és szerkezetét illető minden egyéb intézkedések a kormány által a részlettervek előterjesztésekor állapittatnak meg. c) Epületek, p á 1 y a e 1 z á r á s, jelzések. Az épületek felállítása a legkisebb mérvre szorítható és az épületek a helyszínén legjntányosabban megszerezhető anyagokból, esetleg osztfalazat, vályog vagy vert falakból fatetővel vagy egészen fából is előállíthatók lesznek. Az őrházak száma akként állapittatik meg, hogy az állomásokon levő őrházak betudásával, minden négy kilométerre egy őrház esik. Minden állomáson elég egy váróhelyiséget berendezni. Közezélok, úgymint a posta, távirda, rendőrség, katonaság stb. részére megkívántató helyiségek előállítására az engedélyesek nem köteleztetnek. Árúraktárak csak a megfelelő forgalom esetén épitendők. A vizállomások berendezésénél kézzel hajtható szivattyúk, fa-vlztartók, égetett agyag vizvezetö csövek stb. alkalmazása megengedtetik. Az utak elzárására szükséges korlátok csak oly helyeken állitandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 200 méter távolságra észre nem vétethetik. A pálya bekerítése — védgátakat is ideértve, — csak különös figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, a hol a helyi viszonyok azt okvetlen megkívánják. A hol a pálya hosszában anyagárkok vonulnak el, ott kerités nem szükséges. A korláttal el nem látott útátjárásoknál a lassú menetet jelző álló-táblák alkalmazandók. Az engedélyesek kötelesek egy üzleti távirda-huzalt létesiteni, a melyen az állomások közti távsürgönyözós eszközölhető leend. Ezen huzal számára azonban engedélyesek az állam által a vaspályavonal mentén felállítandó távirdaoszlopok használatát igényelhetik. A lát-, hang- és harangjelzők mellőzhetők. A kézi és a vonatokon használt jelzőszerek a fennálló szabályok szerint rendezendök be. d) Állomások. Az engedélyeseknek jogukban áll, tetszésük szerinti számban állomásokat és megálló helyeket berendezni, de kötelesek az ide vonatkozó tervezetet még az illető állomás építésének kezdete előtt a kormánynál jóváhagyás végett beterjeszteni. Szintúgy fenmarad az engedélyesek számára a jog azon esetben, ha a pálya épitési vagy üzleti viszonyai ugy kívánnák, Aradon is egy külön állomást felállítani. Az állomások kiterjedése, valamint a kitérők helyeinek és kiterjedésének meghatározása, az engedélyesekre bizatik. Az állomások azonban ugy helyezendök el, hogy szükség esetén megnagyobbitbatók legyenek. é) Üzleteszközök. Az Uzleteszközöket a 2. §-ban érintett ideiglenes vasutüzleti rend 21. és 22. §§-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a mennyiben t. i. ezek a jelen engedélyokmány határozatai folytán változtatást nem szenvednek, az engedélyesek maguk választhatják meg. A beszerzendő üzleteszközök mennyiségére nézve az engedélyesek egyelőre csak a kezdetben várható forgalom nagyságának arányában tartoznak intézkedni. Kötelesek azonban az engedélyesek a forgalom emelkedésének meg-