Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi vasút345 Minthogy a tervezett vasutvonalak iránya a kormány és az engedélyt kérők között már előbb megállapittatott, az engedélyezési tárgyalások gyorsan befejeztettek, ugy bogy a közmunka és közlekedési m. k. minister már 1881 évi ápril havában benyújthatta a képviselőházhoz a vasútvonal engedélyezése iránti törvényjavaslatot, mely még 1881 év május havában a törvényhozás mindkét házában elfogadtatván, mepalkottatott az 1881 évi XLV1I. t. cz.*) s azzal az Aradról kiinduló, Pécskát, Battonyát, Mezőhegyest, N.-Lakot és Makót érintve, innen a Maros áthidalásával Szöregbig, csatlakozással az osztrák államvaspályához és Szőreghtől Uj-Szegedig vezető belyi érdekű fő- és Mezőhegyestől Kétegybázáig vezető szárnyvonal kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetett, a kormány pedig felhatalmaztatott, hogy a vasút épitési költségeihez 510,000 forinttal készpénzben hozzájárulván, ezen összeg fejében névértékben számítandó basonösszegü társulati törzsrészvényeket átvehessen s ezenkívül a vasúthoz szükséges kincstári területeket, azok becsárának megfelelő névértékű törzsrészvényekért, a vasút birtokába átbocsátbassa. Az arad- csanádi másodrendű gőzmozdony-vasut engedélyokmánya a beczikkelyezett szöveg szerint a következő határozatokat tartalmazza: 1. §. Az engedélyesek, u. m. Lonovits József és érdektársai: Vásárhelyi Béla, Boros Béni, jogot nyernek egy Aradról — kapcsolattal a m. kir. államvasutak aradi állumásával és az arad-kőrösvölgyi vasút vonalával — kiinduló és Pécska, Battonya, Mezőhegyes, Palota, Nagylak, Magyar-Csanád, Apátfalva, Makó, Kis-Zombor, Szőregh érintésével és kapcsolattal az osztrák államvasút szöreghi állomásához Új-Szegedig, továbbá a fővonalból kiágazólag, Mezőhegyesről kiindulva, Mezö-Kovácsháza, Magyar-Bánhegyes érintésével Kétegybázáig vezetendő mozdonyvasut épitésére és üzletére ; a kormány azonban felhatalmazással bir esetleg a fővonalból kiágazó kisebb szárnyvonalak épitésére az engedélyt a megnevezett engedélyeseknek hasonló feltételek alatt szintén megadni. *) E t. cz. szó szeriuti szövegben igy hangzik: 1881. évi XLVII. t.-cz. az arad - csanádi helyi érdekű vasút kiépitése tárgyában. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 31-én. Kihirdetetett az országgyűlés mindkét házában 18S1. évi junius hó l-én.) 1. §. Az Aradról kiinduló. Pécskát, Battonyát, Mezőhegyest, N.-Lakot és Makót érintve, innen a Maros áthidalásával Szőregig, csatlakozással az osztrák államvaspályához és Szöregtől Uj-Szegedig vezető helyi érdekű fő, és Mezőhegyestől Kétegyházáig vezető szárnyvonal kiépitése tárgyában előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. A pénzügyi-, valamint a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerek felhatalmaztatnak, hogy az e vasút által érintett és általuk kezelt államjavak érdekeltsége arányában, e vasút létesítéséhez az 1882-ik évi költségvetés terhére a szükségnek megfelelő részletekben folyóvá teendő 510,000 frt készpénzzel hozzájárulhassanak, ez összeg fejében névértékben számítandó hasonösszegü társulati törzs-részvényeket elfogadhassanak, s ezenkivlil a vasúthoz szükséges kincstári területeket, azok becsárának megfelelő névértékű törzsrészvényekért, a vasút birtokába átbocsáthassák. 3. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s végrehajtásával a vasút épitését illetőleg a közmunkaés közlekedési magyar királyi minister, az állami hozzáiárulás és ezzel kapcsolatos kérdések tekintetében pedig a pénzügyi, valamint a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi magyar királyi ministerek bízatnak meg.