Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Arad-csanádi vasút

Arad-csanádi vasút- 425 arad-szőregbi vasut kiépitéséuek tervét, nevezetesen előmunkálati engedélyt kért a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumtól egy Aradtól, Pécska, Battonya, Mezőhegyes és Palotán át Makóig vezetendő vasútra, s nyomban érintkezésbe lépve az érdekelt törvényhatóságok, községek s birtokosokkal, több rendbeli értekezletek után abban történt megállapodás, hogy a vasut az előbbi iránytól eltéröleg, Aradtól kiindulva, Mezőhegyes, Makó, Hold-Mezővásárbelyen, Szentes és Kun-Szent-Mártonon át Szajolig vezettessék s hogy az aradkőrösvölgyi vasuttársulat eszközölje ki e vasut épitésére és Üzletére az engedélyt. Az érdekeltség és az arad-körösvölgyi vasuttársulat képviselői azonban az 1877 — 1880. évi időszak alatt folytatott további tárgyalások során az utóbb emiitett vonaliránytól ismét eltértek, abban állapodván meg, bogy a vonal egyelőre Aradról kiindulva, Gája, Pécska, Battonya, Tornya, Mezőhegyes, Palota, Nagylak, Csanád és Apátfalván át Makóig s Battonyáról kiinduló szárnyvonallal Lökösházáig vezettessék s később 1880. évben a kormány közbelépése folytán lett elhatározva, hogy a vonal Szegedig, illetőleg Szőregbig folytattassék. 1880. év elején Lonovits József, Csanádmegye érdemes főispánja vette kezébe a vasut létesítésének ügyét, s miután az érdekeltség megbízásából az arad-makói és battonya-lökösházai*) vonalakra, később pedig a makó-szöregbi**) vonalra is előmunkálati engedélyt nyert, a vasut kiépítésére nézve az Arad-Körösvölgyi vasuttársulattal a következőkben állapodott meg, u. m.: »1. Az arad-osanádi vasut előmunkálatait az arad-kőrösvölgyi vasut Csanádmegye által e czélra megszavazott költségen végezteti.« »2. A részletes tervezet és költségvetés szerint kitüntetendő épitési költségeknek legalább felét az arad-csanádi vasut érdekeltsége készpén/.-befizetések vagy természetbeni szelgálmányok által fedezi; az igy történő befizetések után névértékben számítandó törzsrészvények adatnak ki, mely részvények birtokosai képezik a vállalat törzsrészvényeit«. »A törzsrészvénytőke összegén felül még hiányzó épitési költség, az aradkőrösvölgyi vasut közvetítése mellett hitel utján szereztetik be, és a vasut üzletének jövedelmeiből vagy értékpapírjainak értéke ütése által törlesztetik.« »3. A tervezett arad-csanádi vasut részvényesei egyelőre különálló társulatot képeznek és külön igazgatóságot szerveznek s az arad-kőrösvölgyi vasuttársulat ezen igazgatóság felügyelete és vezetése alatt s ennek költségére eszközli a vasut kiépítését.« »4. Az arad-csanádi vasut üzletét mindaddig, mig annak összes terhei, tehát az építkezési költségeknek aláírásokkal nem fedezett része is, törlesztve nem lesznek, az arad-körösvölgyi vasut igazgatósága, mint ügykezelő igazgatóság, az arad-csanádi vasut igazgatóságának vezérlete alatt kezeli, teljesen elkülönített számadások mellett. A központi igazgatás költségei, a vasutak hosszához arányítva, közösen viseltetnek.« *) Lökösháza helyett később a kormány kivánata folytán Kétegyháza állapíttatott meg beágazási állomásul. **) A makó-szöreghi vonalra 1880 év elején Makó városa is előmunkálati engedélyt nyert, — a kétegyháza-mezöhegyesi vonalra pedig ugyancsak 1880 év elején Végh Aurél és Babó Imre földbirtokosok eszk ízöltek ki előmunkálati engedélyt. Mindkét előmunkálati engedélynek csak az volt czélja, hogy az utóbbi vonalak is bevonassanak az arad-makói vasutba.