Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
A vasutügy 1881 évben
A vas n t ügy 1881. évben. XLIII Minthogy pedig az igy begyül6 ős-anyag feldolgozása nagy munkaerőt és költséget igényel, gondoskodui kellelt a költségek fedeztetésének alkalmas módjáról is. Legczélszerübbuek tetszett e tekintetben a más államokban is hasonló esetekben követett azon eljárás, mely szerint az árúkat feladó vagy átvevő felek minden nyilatkozat után illetékfizetés alá vettetnek. A tett számitások minden nyilatkozat után két kros bélyeg szedését (2. §.) tUnteték fel indokoltnak. Az e részben is meghallgatott üzletemberek ezen illeték fizetése ellen nem szólaltak fel, és az nem is lesz terhes, mert egy küldeményről, ha egynemű árúból, habár több csomagból áll is, csakis egy nyilatkozat (3. §.), s igy csakis egyszeri bélyegilleték követeltetik ; a nagy forgalom tehát az illetéket alig fogja érezni. Az imént elveiben s részleteiben ösmertetett törvény 1881 évi május hó 1-éu tényleg életbelépett, — végrehajtásának módozatai a kormány által rendeletileg állapíttatván meg. *) Mint minden új *) Az árúforgalmi statisztika tárgyában a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által, egyetértőleg a közmunka és közlekeuésiigyi ministerre), 1881 évi április hó 14-én 13,544. sz. a. kibocsátott rendelet szövege a következő: »1. §. Az ár.iforgalmi statisztikáról szóló 1881 évi 13. t.-cz. értelmében 1881 május 1-töl kezdve a feladó tartozik minden, a magyar korona területén feladásra kerülő és külföldre (az osztrák tartományokba is) szóló küldeményekről, melyek vasúti vagy hajózási vállalatoknál feladatnak, az árúforgalmi statisztika készitése czéljából, nyilatkozatot a vasúti vagy hajózási vállalatnak átszolgáltatni. 2. §. A nyilatkozatokhoz az e végből kiadott 2 krajezáros bélyegü űrlapok használandók. 3. §. Ezen űrlapok minden vasúti vagy hajózási állomáson kaphatók. Árúk darabonkint 2 krajezár. 4. §. A nyilatkozatokon a következő rovatok töltendők ki: l.a vasúti vagy hajózási állomás neve, a hol a küldemény feladatik; 2. a vasúti vagy hajózási állomás neve, a hová a küldemény szól; 3. az árú megnevezése; 4. az árú mennyisége; 5. az árú értéke. 5. §. Az árú megnevezése az e czélból egyuttal kibocsátott árúlajstrom szerint történik. Az árúlajstromban nem foglalt árúk akkép nevezendők meg, hogy minőségük iránt kétség ne legyen. E végből kerülendők az oly gyűjtőnevek, a melyek az árú minőségére nézve tájékozást nem adnak. Egyáltalában nem szabad használni a következő kifejezéseket: állatok, állati termények, apró árúk, csecsebecsék, érezek, fémek, fémárúk, föld, fonalak, gabona, gyarmatárúk, italok s kelmék, kézmüzeti árúk, kötanyag, kötött árúk, kö, malomtermék, norinbergi árúk, őrlemény, pipereárúk, rövid árúk, szeszes italok, szőtt árúk, szövetek. 6. §. Az árúk mennyisége rendszerint súlyban és pedig kilogrammokban vagy métermázsákban fejezendő ki. Élő állatok, vad, kocsik, gépek, gőzmozdonyok, lokomobilek, hajók, zongorák számszerint, azaz darabjával nevezendők meg. Épiiletfa és tűzifa vagy súly szerint vagy köbméter (illetőleg tűzifánál Urméter) szerint jelölendő meg. A feladó tartozik a mennyiség megjelölésével a kilogramm, illetőleg métermázsa, köbméter, illetőleg darab kifejezést feltüntetni. 7. §. A súly megállapításánál az árú teljes súlya, tehát az árú göngyölésével együtt irányadó. 8. §. Az árú értéke osztrák értékű papír forintokban fejezendő ki, még pedig akkép, hogy az élték az összes küldeményről szóljon, tebát 5 darab ló összesen 1200 forint értékben, 300 métermázsa buza 2100 frt értékben. 9. §. Ha a küldemény egy csomagban különböző árút foglal magában, a különböző árúk, súlyuk és értékükkel külön nevezendők meg, például 5 kilogramm ezukor 1'50 frt értékben, 8 kilogramm kávé 6 frt értékben, 10 kilogramm déli gyümölcs 5 frt értékben. 10. §. A vasúti vagy hajózási vállalat hivatalnoka tartozik a nyilatkozatot a feladás alkalmával a fuvarlevéllel összehasonlítani és megvizsgálui, vájjon a nyilatkozat minden rovata
