Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Helyi érdekű s másodrangú vasutak - Kőszeg - Szombathelyi vasút

Köszrg-sxoniliutliolyi vasút. 315 számúnak kitételével kinyomatnak, a részvényesek kívánatára azoknak kiszolgáltatnak s a gylilés helyén közszemlére kitétetnek. 30. §. Közgyűlésen a részvényes szavazati jogát vagy személyesen, vagy egy másik szavazatképes részvényes, mint meghatalmazottja által gyakorolhatja. Egy részvényes azonban egy ily meghatalmazásnál többet el nem vállalhat, és a meghatalmazót megillető szavazatokkal együtt nem bírhat többet 40 szavazatnál. — A meghatalmazás alakjára nézve szükséges, hogy a meghatalmazó aláírása vagy hitelesítve legyen, vagy hogy a meghatalmazási okmány két tanú által legyen aláírva. Gyámság alatt állók, jogi személyek, hatósági, kereskedelmi vagy egyéb testületek, részvénytársaságok, községek, valamint olyanok is, kik legalább 10,000 frt névértékű részvényeknek tulajdonosai, szavazási jogukat a közgyűlésen törvényes vagy rendszerinti képviselőik által gyakorolják, illetőleg gyakorolhatják még akkor is, ha ez utóbbiak maguk nem is részvényesek. 31. §. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke vagy alelnöke, ezek távollétében pedig az igazgatóság által kijelölt más tagja az igazgatóságnak elnököl. Az elnök határozza meg a tárgyalandó ügyek sorrendjét, ö vezeti a tanácskozást, és a szavazatokat. Az elnök nevezi ki a szükséges jegyzőket és szavazatszedőket. 32. §. A közgyűlés tekintet nélkül a megjelent részvényesek számára, határozatképes, ha a jelenlévők az igazga'óság és a felügyelő bizottság tagjait is beleértve, a részvénytökének legalább egy tizedét képviselik. 33. §. A közgyűlés határozatai rendesen általános szótöbbséggel hozatnak. — A szavazatok egyenlősége esetére az elnök szava dönt. Ha a közgyűlés határozata kiterjed: a) a vállalat kiterjesztése, (26. §. 6. p.), b) a társaságnak egy más társasággal leendő egyesülésére (26. §. 8. p.); c) az alapszabályok megváltoztatására vagy kiegészítésére (26. §. 10. p.); d) az alaptőkének új részvények kibocsátása általi szaporítására (26.§.7.p.); e) a pálya vagy egyes szakaszának eladása (26. §. 12. p.), nemkülönben a társaság további fennállása a 3. §. 2. és 3. pontjaiban foglalt ozélokból (26. 13. p.), akkor szükséges, bogy a kibocsátott részvénytőkének legalább 20 százaléka; végre f) a társaság feloszlatását (26. §. 14. p.) illető határozathoz pedig szükséges, hogy a kibocsátott részvénytökének legalább kétharmad része, beleértve mindenütt az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelenlévő tagjait is, képviselve legyen. Ez utolsó pontot illető határozat érvényességéhez szükséges, hogy a közgyűlésen jelenvolt szavazatképes részvényeseknek legalább kétharmadrésze a határozatok mellett szavazzon. 34. §. Ha a közgyűlés első összehívása alkalmával nem határozatképes, akkor elnapoltatik s nyolcz nap alatt a 23. §. értelmében újból egybehivatik, akkor azonban az első ogybebivási hirdetmény megjelenése és a gyűlés megtartása közti időtartam 14 napra szorittatik. Ezen második gyűlés a 33. §-ban a)—b) hetük alatt megnevezett iigyck kivételével a 32. §. szerint az érvényes határozat hozatalára megkívántató feltételhez kötve nincsen ; tanácskozása azonban csak az elnapolt közgyűlésre kitűzve volt tárgyakra szorítkozik. Ez esetben a szavazati jog gyakorlására szükséges részvények vagy elismervények a közgyűlés előtt csak 5 nappal letéteményezendök. Ha azonban ezen közgyűlésen a 33. § a)—f) betű alatt felsorolt ügyekre nézve, az ezen §-ban meghatározott részvénytöke-részlet képviselve nem volna, akkor 14 nap alatt egy harmadik közgyűlés hivatik össze, és ez esetben az első egybehivási hirdetmény és a közgyűlés megtartása közötti időtartam szintén 14 napra szorittatik. Ezen közgyűlés, tekintet nélkül a jelenlevő részvényesek és képviselt részvények számára, általános szótöbbséggel határoz az első napirendben felvéve volt s eddig még elintézetlenül maradt minden tárgy felett. Ez esetben is a szavazati jog gyakorlására szükséges részvények és elismorvények letéteményezése a közgyűlés előtt 5 nappal teljesítendő. I