Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vasutügy 18S1. évben. XIX sitás, jóváhagyás végett a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministernek bemutatandó. 9. §. A vasúti vagy hajózási vállalatok tartoznak a jelen törvény és az annak alapján kiadott utasítások ellen vétő közegeket felelősségre vonni és fe­gyelmi uton büntetni. Ebbeli eljárásukról a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi ministerhez jelentést tesznek. 10. §. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minister kiilön e czélból ki­rendelt kiküldöttek által meggyőződést szerez magának arról, hogy a vasúti és hajózási vállalatok, illetőleg ezeknek közegei a jelen törvény és a kiadott uta­sítások értelmében járjanak el. Ezen kiküldötteknek a vasúti és hajózási vállalatok a kivánt felvilágosítá­sokat megadni és a vállalatoknak az ellenőrzés gyakorolhatásához szükséges okmányait vagy könyveit előmutatni tartoznak. 11. §. Mennyiben és mely időtől kezdve alkalmazandó ezen törvény pósta­küldeményekre, az rendelet által fog megállapittatni. 12. § Jelen törvény 1881 évi május hó 1-ével lép életbe. 13. §. Jelen törvény végrehajtásával a földmivelés, ipar és kereskedelem­ügyi, illetőleg a közmunka és közlekedésügyi minister bízatnak meg. A statistikai hivatal Magyarország áruforgalmát a külfölddel és Ausztriával 1867 évtől kezdve 1874-ig évenként közzétette. — E rész­ben az adatokat a Rumánia, Szerbia és Törökországgal való forgal­mat illetőleg, a határvámhivataloktól szerezte meg; az oszták tartomá­nyoknál elterjedő határokat iletőleg pedig azon közlekedési vállala­toktól , a melyek, mint a duna-gözhajózási társulat, az osztrák államvasút, a déli vasút, a kassa-oderbergi vasút, a magyar nyugoti vasút, az árűforgalmat Magyarországgal és Ausztriával, illetőleg a kül­földdel közvetítik. — E vállalatok mindazon árúkat, a melyek vala­mely magyar állomáson Ausztriába vagy a külföldre adattak fel, mint kiviteli árúkat, — mindazon árúkat pedig, a melyek a külföldről vagy Ausztriából valamely magyar állomásra érkeztek, mint beviteli árúkat mutatták ki. A statistikai hivatal azonban idővel azou meggyőződésre jutott, hogy az általa a mondott módon gyűjtött és feldolgozott adatok, a helyes ismeretek terjesztése szempontjából czélszerütlenek, és 1876 év február havában illetékes helyen ebbeli működésének abbanbagyá­sát hozta javaslatba, egyúttal azonbau az árúforgalmi statistikának helyesebb alapra fektetése végett javaslatokat tett. Miután az árúforgalmi statistika adatainak közzétételét az ország­gyűlés képviselőházában is több izben kívánták, az ügy tüzetes és több rendbeli tanácskozmány tárgyává tétetett, — a tudománynyal foglalkozó és a gyakorlati életben jártas egyének, úgymint statis­tikusok, vasúti és hajózási szakférfiak, kereskedők és szállitmányosok kihallgattattak. A folytatott tanácskozmányokban az volt az általános nézet, hogy az árúíorgalmi statistika adatainak szolgáltatására, az osztrák tarto­mányok által határolt irányokban, az ország közjogi viszonyai mellett a vasúti és hajózási vállalatok azon közegek, a melyektől legbiztosabban meg lehet tudni mind a kivitt, mind a behozott árúkat; mert igaz ugyau az, hogy az osztrák tartományokkal szembeu elnyúló hosszú batáron, a forgalom szekereken is közvetittetik, s igy az ország II*

Next

/
Thumbnails
Contents