Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

A vasutügy 1881 évben

A vMutügy 1881. évben. XVII kocsi, 4 db posta- és kalauz-kocsi (dörzsfékesek), 4U0 db nyitott és 18 db fedett (12 dörzsfékes) teherkocsi és 2 db hajtány. A broód-zeniczai »es. és k. Bosna-vasut« üzletét kezdetben az épitési fővállalat kezelte, 1879 év szeptember hó 10-én azonban a közös hadügyi kincstár vette át a vasut üzletének kezelését, Derventben a vasut számára egy igazgatóság állíttatván fel, mely közvetlenül a cs. és kir. közös kadügyministeriumnak van alárendelve. Az 1879-iki első üzleti évben, — szeptember hó 11-től deczember hó 31-ig,— csak 112 napról vezettettek rendes feljegyzések az üzleti bevéte'ek és kiadásokról, mely feljegyzések szerint a 112 nap alatt elért üzleti bevételek 163,171-22 frtot, az üzleti kiadások pedig 121,166-20 frtot tettek, üzleti fölöslegként tehát 42,005-02 frt eredményeztetett. A második, már teljes 1880-ik Uzletévben kitettek: az üzleti bevételek 371,944-88 frtot, az üzleti kiadások pedig 442,570-90 frtot, s e szerint a második Uzletév 70,626-02 frt üzleti hiánylattal záródott le. Ezen kedvezőtlen üzleti eredmény egyrészt Bosznia kezdetleges közgazdasági és kereskedelmi viszonyaiban, másrészt abban találja megfejtését, bogy a pálya végpontja egészen jelentéktelen helyre esvén, Bosznia központjától, nevezetesen Serajevóból kiinduló árúk továbbításánál a közúti jármüvek, különösen a nyári hónapokban, még mindig sikerrel versenyeztek. — Közel állott tehát a föltevés, bogy a cs. és kir. Bosna-vasut jövedelmezősége, csak annak Serajevoig leendő kiépítése által volna biztosítható. A pálya folytatólagos kiépítése mellett szólt továbbá azon körülmény is, bogy a hadügyi kormányzat, a megszállott tartományok székhelye Serajevo s a vasut végpontja Zenicza közt, a hadi- és élelmiszerek szállítására még mindig jelentékeny, évente mintegy 448,526 frttal számított összeget volt kénytelen kiadni, mely kiadásnak megtakarítása, tehát pénzügyi szempontból is fölöttébb ajánlatosnak mutatkozott Zeniczától Serajevoig a vasúti összeköttetésnek létesítése. A közös hadügyi és pénzügyi kormányzat, egyetértöleg a birodalom miudkét részének kormányaival, 1880 év végén elhatározván a Zenica-serajevoi vasútvonalnak a közös aktivák jövedelméből leendő kiépítését, ahhoz a birodalom mindkét része törvényhozásának helybenhagyása kikéretett, magyar részről a fennebb közölt 1881 évi I. t.-cz., — osztrák részről pedig az 1881 évi február hó 4-én kelt törvénynyel adatván meg az engedély a vasútnak kiépítésére. A kinyert engedélyek alapján a cs. és kir. közös badügyministerium a zenica-serajevoi vasut összes épitési munkáinak végrehajtásával Gerstle és társai czéget, mint épitési fővállalatot bizta meg, mig a forgalmi eszközöket, az üzleti távirdát, a pálya felszerelési és berendezési tárgyait külön nyilvános ajánlatok alapján rendelte meg, s szerezte be. A 78-470 km zenica-serajevoi vonal*) építése 1882 év szeptember bó utolsó napjaiban fejeztetett be, s a kedvező sikerrel *) E vonalrész épitési és üzleti viszonyairól, kellő adatok nem állván rendelkezésre, — egyelőre csak e néhány sorra kellett szorítkoznunk. II