Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - M. k. államvasutak

M. kir. államvasutak. 241 gyözöleg volt indokolva „az országos közlekedési eszközök hálózatának" tervezete, még részlegesen sem sikerült azt megvalósítani s igy a boszniai vasúti összeköttetés terve továbbra is a jövő feladatául maradt. S tényleg a boszniai összeköttetés, de általában a határőrvidéki vasutak építésének Ugye ezután hosszabb időn át, egész 1877 év közepéig nyugodott, mignem a pénzügyi viszonyok megjavulván, ezzel bekövetkezett a kényszer arra nézve is, bogy a határőrvidéknek a vasutak kiépítése iránt mind hangosabban nyilvánuló kívánalmai végre is teljesíttessenek. Csakugyan az illető nagy vidék forgalmi érdekeit annál kevésbé lehetett már továbbra kielégítetlenül hagyni, — minthogy ezen országrésznek az anyaországgal, valamint a magyar kikötővel, Fiúméval leendő összeköttetése, ugy az érdekelt vidékre, mint az ország vasúthálózatára nézve is kívánatosnak mutatkozott. A kormány ennélfogva 1877 év julius havában a képviselőházhoz törvényjavaslatot nyújtott be, melyben a hosszabb időn át végrehajthatlannak bizonyult 1870 évi XXXVIII. t. cz.-nek*) hatályon kivül helyezését s az abban felsorolt vonalak közül csakis azon vonalaknak létesítését indítványozta, a melyek az államkincstár nagyobb terbeltetése nélkül kiépithetöknek mutatkoztak. — Az ez alapon meghozott 1877 évi XXVI. t. ez. által az 1870 évi XXXVIII. t.-cz. hatályon kivül helyeztetvén, a következő vasutvonalak kiépítése elrendeltetett: a) Mitrovitztól Vinkovcén, Broódon, Uj-Gradiskán és Sunján át Sziszekig; b) Sziszektől a károlyváros-fiumei vasut valamelyik állomásáig; c) az alföld-fiumei vasut dályai állomásától, Vukovárt lehetőleg megközelítve, Vinkovceig. E törvény meghozatalánál, valamint végrehajtásánál az tartatott főleg szem előtt, hogy a határőrvidéki vasutvonalakból egyelőre csak azon voualrész, melynek épitési és fölszerelési költsége a határörvidéki beruházási alap rendelkezésre álló pénzkészleteiben fedezetét találja, — építtessék ki, — a többi vonalrészek pedig az emiitett alap jövedelmei befolyásának arányában folytattassanak. Ennélfogva első sorban az alföld-fiumei vasúttal legrövidebb uton kapcsolatba hozható, t. i. a Vinkovcétöl kiinduló vonalrésznek Broódig, (04*600 km.) másod sorban pedig a Vinkovcétöl Mitroviczáig terjedő vonalrész (70*320 km.) kiépítése vétetett czélba, mig a többi szakaszok majd az annak idején mutatkozó forgalmi igényekhez képest terveztettek létesíttetni. Az igy kiépítendő vasútnak az alföld-fiumei vasúttal leendő összeköttetése czéljából pedig Vinkovcétöl Vukovár lehető megközelítésével, az emiitett vasut dályai állomásáig (30*44 km.) vétetett *) LásJ: »Magyar vasúti évkönyv« I. évfolyam 8-ik és következő lapjain s a IV. évfolyam XXXIV. lapján. Magyar Vasuti Évkönyv 1882. 16