Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)
Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. osztrák államvasút
216 Cs . kir. szab. osztr. államvasút. 1!)7 Állomások és megállóhelyek.*) Marchegg - budapest - szeged - temesvár - orsovai vonalon : Dévény Újfalu, Lamács, Pozsony, Prácsa, Cseklész, Szempcz, Födémes, Diószegh, Galantha, Vágh-Sellye, Tornócz, Tardosked, Tótmegyer, Érsekújvár, Udvard, Perbet.e, Kürth, Köbölkiit, Esztergom-Nána, Kövesd, Szobb, Zebegény, Magy-Maros, NagyMaros-Visegrád, Kis-Maros, Verőeze, Vácz, Sződ, Göd, Dunakesz, Palota, Kákos, Budapest, Városliget, Kőbánya, Szent-Lörincz, Szent-Lörincz-kavicsbánya. Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Alberti-Irsa, Berezel, Budai út, Czegléd, Nagy-Körös, Kecskemét, Puszta-Páka, Félegyháza, Puszta-Péteri, Kis-Telek, Szatymáz, Dorozsma, Szeged, Szöregh, Oroszlámos, Valkány, Mokrin. Nagy-Kikinda, Szent-IIubert, Zsombolya, Gyert.yámos, Beregszó, Szakáiháza, Temesvár (gyárváros), Remete, Rékás, Topolovecz, Belincz Kiszetó, Lúgos, Gavosdia, Karaván-Szákull, Karánsebes, Körpa-Valisora, Temes-Szlatina, Teregova, Porte-Orientalis, Kornia, Jablanicza, Mehádia, Herkulesfiirdö, Toplecz, Orsova, Vercierova. A temesvárbáziási vonalon : Temesvár (Józsefváros), Ságh, Zsebely, Vojtek, Detta, StamoraMoravicza, Versecz, Jassenova,Fehértemplom, Báziás. A jassenova-anina-steyerlaki vonalon : Jassenova, Jám, líakasdia, Oravicza, Majdan, Lissava. Krassova-Gerliste, Anina-Steyerlak. A bruck-ujszönyi vonalon: Bruck, Pándorf, Zarándfalva, Miklósfalva, Hegyeshalom, Levél, Mosony, Lébény-Szent-Miklós, Öttevény, Győr, SzentIván, Szent-János, Ács, Uj-Szöny. A tótmegyer-nyitra-n.-tapolcsányi vonalon: Tótmegyer. Nagy-Surány, Ondrohó, Komjáth, Ivánka, Nyitra.Sarluska-Üzbégh, Szomorfalva, Ludány, Nagy-Tapolcsány. A valkány-perjámosi vonalon : Valkány, O-Besenyö,Nagy-Szent-Miklós, Szaravola, llácz-Szent-Péter. Perjámos. A vojtek-bogsáni vonalon: Vojtek, Gattaja, Moritzföld-Sósdia, Gertenyes, Zsidovin, Román-Bogsán, Német-Bogsán. Megnyitási határidők. A vonal megnevezése Budapest-Váez Budapest-Czegléd Határszél-(Marchegg)-Pozsony Vácz-Esztergom-Nána Esztergom-Nána-Pozsony Czegléd-Félegyháza Félegyháza-Szeged Bruck-Györ Győr-Uj-Szőny Oravicza-Jassenova-Báziás 2) Szeged-Temesvár Temesvár-Jassenova Rákos-Kőbánya (összekötő vágány) Oravicza-Anina 8) Valkány-Perjámos 4) Resit.za-Eisenstein (keskenyvágányt! bányavasut) Tót-Megyer-Nagy-Surány B) Vojtek-Bogsán Temesvár-Karánsebes Nagy-Surány-Ivánka Ivánka-Nyitra Karánsebes-Orsova Orsova-határszél (Vercierova) Nyitra-Nagy-Tapolcsány A forgalomnak megnyílt napon évben | hónapban Hossz kilométerekben 1846 1847 1848 1850 1850 1853 1854 1855 1856 1856 1857 1858 1862 1869 1870 1873 1874 1874 1876 1876 1876 1878 1879 1881 julius szeptember augusztus október deczember szeptember márczius deczember augusztus november » julius augusztus október junius január szeptember október november » május » szeptember 15 1 20 15 16 3 4 24 10 1 15 20 1 20 26 12 15 5 23 1 19 20 1 16 33-692 70-505 16-790 43-994 134 574 57-683 60-359 79-241 37-105 63-516 113-859 94-175 1-063 33 104 42-975 34-136 8-033 46-961 98-254 20-135 6-925 90-337 4-107 33-816 1225-339 fel. hó IC•) Itt csak a magyar területen fekvő állomások ős megállóhelyek sorolvák >) Itt csak a magyar vonalakra vonatkozó adatok sorolvák fel. -) E vonal, mint a kőszénpálya már előbb, 18.H évi augusztus hó 20-án meg volt nyitva. a) Mint hánvavasut már 1863 évi november hó 18-án forgalomban állott. 4j A teherforgalom szamára a 24*672 km valkány-szent-mlklósl vonalrósz 1870 szeptember án, ar "403km szont-mtklós-p rjámoslvonalrész pedigl870évoktóberból5-énmármegnyittatott. ») Mint iparvasut már 1876 év deczember hó 18-án forgalomban volt.
