Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. osztrák államvasút

Cs, kir. szab. osztr. államvasút. 199 Ezen új építkezések költségei czimén a befektetési töke 1.831,585'30 frttal szaporodott, s ezenfelül a jármüvek szaporítására 203,371 "60 frt adatván ki, az első előállítások számlája az 1881 évben összesen 2.034,956 "90 frtnyi kiadással lett megterhelve. 1881 év február havában a társulat előmunkálati engedélyt nyert a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumtól a F é 1 e g yh á z a-i állomástól Csongrádig, s innen tovább Szentesig, illetve a Szentessel szemben levő Tiszapartig vezetendő másodrendű vasútra, melynek kiépítését a társulat már hosszabb idő óta tervezi. Ezen vasút ügye az 1881 év folyamán annyiban haladt előre, hogy az előmunkálati engedély alapján a részletes tervek kidolgoztatván, az épitési költség valóságos értékben 830,000 frttal lett megállapítva, illetőleg előirányozva s hogy továbbá az érdekelt Csongrád és Szentes városokkal az épitési költségekhez való hozzájárulás iránt a tárgyalások megiudittattak. A keleti összekötő-vonalak létesítésének tervével a társulat még az 1881 év folyamán is foglalkozott, s részint közvetlenül, részint az érdekelt pénzcsoport közvetítésével, igyekezett e részbeni czélzatait érvényre juttatni. E vasut-tervek megvalósitására czélzó első lépésekről már a mult évben megemlékezvén, *) folytatólagosan adjuk az 1881 év folyamán e részben történteket. A Banque de Paris, a Credit Espagnol, Credit Lyonais s egyéb rokon intézetek és czégek 1881 év elején megvásárolván a cs. kir. szab. osztrák államvasuttársulattól a rustsuk-sistova-tirnowa-eski-saghra-jamboli-sofiai vasútvonal tervezeteit, kísérletet tettek e vasút kiépítése czéljából egy társulat megalakítására. A tervezett pálya, melynek kiépítési költségei kereken 70 millió francra számíttattak, liomanián, Bulgárián és ltumelián vonult volna keresztül s mindhárom vonalrész kivitele eltérő módozatok mellett lett volna biztosítandó. — A krajova-alexandriai vonalat (a Dunáig) illetőleg, a consortium előzetes egyezményt kötött a román kormáuynyal, melynek értelmében a consortium a vonal építését és a tőke beszerzése czéljából kibocsátandó,— aranyban 5°/„-ot kamatozó államkötvényeknek elhelyezését vállalta volna el, — a pálya tizemét pedig a román kormánynak engedte volna át. A dunai átkelés közvetítésére egyelőre gőzkomp használtatott volna, későbbre halasztatváu a költséges dunai hid építése. A sistova-tirnovai, a balkáni határig terjedő vonalrészre nézve, a consortium részére a bolgár kormány az épitési töke kamatainak biztosítását helyezte kilátásba, az üzlet kezelésére egy külön társulat alakítását tervezvén. Végre a rumeliai vonalrész építéséhez Hirsch báró, a török vasutak bérlőjének hozzájárulását kellett kieszközölni, a mennyiben a román ós bolgár vonalrészek építése és finauczirozásáhól remélhető nyereség az épitési költségek teljes fedezhetésóre kilátást nem nyújtott. A cs. kir. szab. *) Lásd: »Magyar vasúti évkönyv« IV. évfolyam 252—253. 1.