Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 5. évf. / 1882 (Budapest, 1883)

Első rangú vasutak - Cs. kir. szab. déli vasút

150 Cs. kir. szab. déli vasut. tember bó 23-án kelt engedélyokmány 60. §-a alapján a vitás kérdést választott bíróság eldöntése alá kívánta bocsáttatni, mely kívánalom azonban a kormány részéről visszautasittatván, a vételárhátralék törlesztési részletének lefizetése iránt a társulat a kormány által a bécsi kereskedelmi törvényszéknél egyúttal perbe fogatott. A törvényszék azonban az ligy elbírálására és eldöntésére magát illetéktelennek nyilvánítván, a perlekedő feleket választott bírósághoz utasította.*) Eddig terjednek az értesülések a kormány és a déli vasut közt fennforgó vitás kérdésről, melynek eldöntése érdekkel várható. A triesti kikötőben az 1881 év folyamán több rendbeli kiegészítő és biztosítási munkálatok hajtattak végre, különös felemlítést igénylő építkezés azonban nem fordult elő, a mi igen természetes, minthogy a kikötő már teljesen befejezett műnek tekintendő. A gráczi hengermű 1881 évben termelt 14,188 tonna aczéliugots-t — 9,828 tonna aczélsint és 1,548 tonna apró anyagot s különféle gyártmányokat. A gyártott aczólsin mennyiségből 4,200 tonna a saját pályába lett befektetve, a fenmaradt mennyiség pedig idegen pályáknak lett kedvező áron eladva. A társulat saját vonalain az összes j á r m ü á 11 o m á n y 1881 évi deczember bó 31 én 565 mozdonyból, 1,194 személykocsiból, 10,188 *) A bírói határozat következőleg indokoltatott: »Az államigazgatás« — ugyraond az indokolás — »a déli vasuttársulattól az 1858 szeptember 23-án kelt engedélyokmány 15. czikkének alapján átvett 23.833,593 frt maradék-tartozásnak 1880 évre esö hányadát 1.008,016 frttal az 1867 évi ápril 13-án kelt egyezmény 12-ik czikkének értelmében követeli. A panaszolt társulat pedig e fizetést, vonatkozással az emiitett 12-ik czikk 3-ik kikezdésérc, vonakodik teljesíteni. Mindkét fél elismeri tehát, hogy e vitás kérdésben csupán, vagy legalább főkép az 1867 ápril 13-ki egyezmény 12-dik czikke 2, és 3. részében foglalt határozmányok magyarázata forog szóban. Az 1858 szeptember 23-án kelt engedélyokmány 60. §-a szerint azon esetre, ha az engedélyokmányok határozmányainak értelme felett az engedélyesok magánjogi igényei és kötelezettségei tekintetében a végrehajtás alkalmával nézeteltérések merülnének fel, ezek fölött választott biróság van hivatva dönteni. Nem lehet tehát kétség az iránt, hogy ha az engedélyesek fizetési kötelezettségeit szabályozó engedélyokmány 16.ik §-ának értelme vált volna vitássá, e fölött nem a rendes bírónak, hanem a 60., 61. és 62-ik §-ok értelmében egybehívandó választott bíróságnak kellett volna ítélni. Ily kétség csakis az 1867 ápril 13-án kelt egyezmény létrejötte után volt képzelhető. Ez utóbbi részben egészen új határozmányokat tartalmaz, részben pedig az engedélyokmány egyes katározmányait hatályon kívül helyezi, vagy csak megváltoztatja. Az engedélyokmány 16-ik §-ának megváltoztatását tartalmazza az 1867 ápril 13-iki egyezmény 12. czikke is. E megváltoztatott szöveg az engedélyokmány 16-ik §-a utolsó kikezdésének helyébe lép, s igy annak most már tényleg alkatrészét is képezi, bár az eredeti engedélyokmánynál később keletkezett s külön szerződéssel állapíttatott is meg. Az 1858 szeptember 23-án kelt engedélyokmánynak hatályon kiviil nem helyezett vagy meg nem változtatott többi része ellenben, s igy tehát annak a választott biróság egybeállításáról szóló 60-ik §-a is, továbbra is érvényben marad. Igaz ugyan,