Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

II. Társulati közös vasutak. - 5. Cs. kir. szab. osztrák államvasút

Cs. k. szab. oszli 265 cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-társulat által végleg átvétetvén, telekkünyvileg a társulat tulajdonaként átkebeleztetett. A vasútról azonban, miután az külön állami biztosítást élvez, a számadások továbbra is elkülönítve vezettetnek. A kiegészítő hálózat után kibocsátott kötvények szelvényeinek jövedelmi adómentessége 1880 évi november hó 24-én lejárván, a cs. kir. kormány utasította a társulatot, hogy e szelvények értékéből 10°/o-ot jövedelmi adó fejében vonjon le, mire az illető adótörvények alapján a jövedelmi adó fizetésére köteles vállalatok jogositvák. A társulat azonban vonakodott a kormáuy felhívásának eleget tenni, a következőkben jelezvén álláspontját. A társulat a jövedelemadónak csakis azon részét állithatja be az üzleti számlába, mely az emiitett 10%-os levonás által bejött összegnek, a kiegészítő hálózat után fizetett jövedelmi adóból eszközölt leszámítása után fennmarad. A kiegészitő hálózat engedélyének 1866 évi deczember hó 1-éu történt kieszközlésénél kétségkívül az volt a szándék, bogy a kötvénybirtökosok terhére ne tétessék oly adólevonás, mely alapelvileg már az 1849 évi október hó 29-én kelt jövedelem-adó pátensben kimondatott. Ezen intentió az engedélyokmány 20-ik §-ábau jutott kifejezésre, mely megengedi, bogy a bevétel után fizetendő jövedelemadó, úgymint a kiegészitő hálózat egyéb összes adói is, kiadásképeu azon üzleti számlába legyenek felvehetők, mely a befektetési töke kötvényeinek kamatoztatására szükséges biztositási pótlékok megállapítása czéljából felállíttatik. Iljusoriussá válnék tebát e kedvezmény akkor, ba a szóban levő jövedelemadót a kormány részéről elrendelt levonás utján kellene fedezni. Ez alapon a társulat a kormány rendelete ellenében a közigazgatási törvényszékhez felebbezett, mely ez ügyben 1880 év végéig azonban még nem határozott. Az orsovai csatlakozás késedelmes megnyitása miatt a magyar kincstár ellen folyamatba tett kártérítési perben*) az illetékes bíróság 1880 év folyamán még nem határozott s igy az ügy az év végén még függőben maradt. Mint a társulati érdekeket nagyon is közelről s károsan érintő tényt meg kell már itt említenünk, hogy az 1880 évi XXXVIII. t.-cz. által a m. kir. államvasutak hatvan-szolnoki vonalának a budapestbatvani fővonallal való közvetlen összeköttetése elrendeltetett, mi által a czegléd-budapesti vonallal párhuzamosan haladó versenyvonal fo gván létesülni, a tiszavidéki vasut és hátpályáinak eddig teljesen uralt forgalmát a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya elvesztendi. Szó volt róla, hogy ezen összekötő vonal kiépitése ellen a cs. kir. *) Lásd »Magyar vasuti évkönyv« III. évfolyam 161. lapon.