Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

II. Társulati közös vasutak. - 5. Cs. kir. szab. osztrák államvasút

262 O k. szab. osztr. államvasút A korláttal el nem látott új átjárásoknál azonban, a gyorsaság olykép mérséklendő, hogy a vonat 100 méternyi távolságban megállítható legyen. 4 §. A tehervonatoknak gőzmozdony általi tolása csak azon esetben engedtetik meg, ha elől egy vezető-mozdony alkalmaztatik, ily módon megengedtetik az a vegyes vonatoknál is, de az utóbbi esetben a menetsebesség óránkint legfeljebb VU mértföldnyi lehet. Ha a szükség ugy kívánja, úgyszintén az indóházakban és munkavonatoknál , a vonatok tolása akkor is megengedtetik, ha elől vezető mozdony nincs. Ily esetben azonban a nyilt pályán csakis óránkint egy mértföld sebességgel szabad járni s a vonat élén levő kocsiba jelzőkürttel ellátott kalauz állítandó. A menetrend szerinti vonatoknál is megengedtetik, hogy a mozdony fordítva, azaz szerkocsijával elől mehessen. 5. §. A vonatok elindulását a vég- és közbeneső állomásokon táviratilag mindaddig nem kell jelezni, mig az engedélyezett vonalon egyszerre csakis egy vonat közlekedik, vagyis mig a vonatok nem találkoznak, vagy egymást meg nem előzik. Mihelyt egyszerre egynél több vonat közlekedik, a vonat elindulása az állomások közt táviratilag jelzendö. 6. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a személy- és málhajegyek kiadását magán a vonalon, a felvételi állomásokon kivül rendezhessék be; valamint, hogy mindennemű czélszerünek mutatkozó oly kezelési rendszabályt hozhassanak be, mely által a forgalom biztonsága nem veszélyeztetik. A most közölt engedélyokmányt, mely némi jelentéktelen, a tárgyát képező vasut viszonyaiban gyökerező eltérésekkel, ugyanazon határozatokat tartalmazza, mint a nagysuráuy-nyitrai másodrendű vasut engedélyokmánya, az abban foglalt jogok és kötelezettségekkel az engedélyesek azonnal átruházták a cs. k. szab. osztrák államvaspályatársulatra, mely a vasutvonal kiépitése iránti intézkedéseket csakhamar folyamatba is tette. A vasutvonal közigazgatási bejárása 1880-ik évi október bó 14, 15 és 16-án tartatott meg G yö n g y ö s s'y János közmunka és közlekedési m. kir. ministeri titkár vezetése alatt, ki is, miután a bejárás sikeres eredménynyel ejtetett meg, a vasutvonal épitésének megindítására az engedélyt nyomban a helyszínén, élő szóval megadta. A vasutvonal építése ez alapon 1880-ik évi november havában kezdetett meg s 1881 -ik évi szeptember hó 1-ső napjaiban befejeztetett. A mütan-rendőri bejárás 1881 -ik évi szeptember hó 11-én tartatott meg Bornemissza Bertalan közmunka és közlekedési m. kir. ministeri titkár vezetése alatt s miután ez alkalommal a pálya tökéletes jó karban léte s forgalomképes állapota constatáltatott, a bizottság elnökétől nyomban a helyszínén kiadott engedély alapján a vasutvonal 1881 -ik évi szeptember hó 16-án a közforgalomnak megnyittatott. A vasut épitési és felszerelési költségei az épitési vállalkozóval történt leszámolás folytán véglegesen megállapittattak, és pedig a következő eredménynyel: 1. Földmunkák, műtárgyak, magas építkezések, sinfektetés, — e munkákat Gregersen G. vállalkozó 248,000 forintnyi átalány-összegért vállalta el, a tel-