Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
II. Társulati közös vasutak. - 5. Cs. kir. szab. osztrák államvasút
254 Cs. k. szab. 0s 7.tr. államvasút. vasutak engedélyéért a társulat szintén folyamodott, az engedélyt azonban az 1880-ik év folyamán még nem sikerült elnyernie. A Lobositz—Libochowitz vasut annyiban bir a társulati érdekekre kiváló fontossággal, a mennyiben e vasut közvetlen összeköttetésbe hozná a társulati vonalakat az Elba folyammal. A peéek-sadskai helyi érdekli vasut tervét a társulat időközben egészen elejtette, s e helyett a poíican-sadskai és a kralup-welwarni (10 km.) vonalak terveit tanulmányoztatta, mely vonalak iránt igen nagy érdekeltség jelentkezik. Az 1880-ik év folyamán sikerült továbbá a társulatnak Magyarországban a nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasut engedélyét megszerezni, a mely vonalnak kiépítését tudvalevőleg a társulat már évek óta tervezi. A Nyitra völgyében Nyitrától Nagy-Tapolcsányig, illetve Zsámbokréthig vezetendő másodrendű gőzmozdonyű vasútra Tóth Vilmos, tavarnoki Stummer Ágost és Sándor, Thonet testvérek és Schmidt Adolf nyitravölgyi birtokosok és gyártulajdonosok 1877-ik évi márczius hó 27-én nyertek a közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumtól előmunkálati engedélyt, melynek alapján a vonalat tanulmányoztatván, s annak terveit kidolgoztatván, 1880-ik év április havában szövetkezve a cs. kir. szab. osztrák államvaspályatársulattal, mely a pálya kiépítésére, felszerelésére és üzletben tartására vállalkozott, a közmunka és közlekedési m. k. ministeriumhoz a vasut engedélyezéseért folyamodtak. Az engedélyezési tárgyalás engedélyt kérőkkel már április hó 2G-án megtartatott, mely alkalommal az engedélyezés feltételei, sakiadandó engedély-okmány megállapittattak. Az engedély-okmányt aztán a közmunka és közlekedési m. kir. minister csakhamar, és pedig már 1880-ik évi május hó 21-én bemutatta a törvényhozáshoz beczikkelyezés végett, s miután az ide vonatkozó törvényjavaslat és az engedély-okmány a törvényhozás mindkét házában 1880-ik év junius havában letárgyaltatott és elfogadtatott, ez alapon meghozatott az 1880-ik évi XXXIII. t.-cz.,*) melylyel a Nyitrától Üzbéghen, Szomorfalván és Ludányon át Nagy-Tapolcsányig vezető másodrendű vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedély-okmány jóváhagyatván, a következő szövegben beczikkelyeztetett: *) Az 1880 évi XXXIII. t.-cz. a nyitra-nagytapolcsányi másodrendű vasut kiépitése tárgyában (szentesítést nyert 1880 évi junius hó 13-án, kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880 évi junius hó 14-én) szóról szóra következőleg hangzik: l.§. A Nyitrától Üzbéghen, Szomorfalván és Ludányon át Nagy-Tapolcsányig vezető másodrendű vasut kiépitése tárgyában előterjesztett engedélyokmány jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. E törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka és közlekedési, valamint a pénzligyminister bizatik meg.
