Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A vasut ügy 1880-ik évben. LXXXIII választattak, kik az alispáni meghívás értelmében minél számosabban leendő megjeleuésre felhivattak, végül 4. kimondta az értekezlet, liogy a vasatvonalnak Székelyhidtől Érmihályfalváig leendő továbbépítése kívánatos és szükséges, annálfogva a megválasztott teljhatalmú bizottság utasíttatott, hogy ez irányban minden lehető eszközt és módot használjon fel, esetleg az érdekeltség ez iránti kívánalmainak a ministerium előtt is adjon kifejezést és e vonal majdani kiépitése érdekében a jövőben teljes erélylyel hasson közre. A debreczen-nagyváradi, úgynevezett ér melléki vasat ügye e szerint kapcsolatba hozatott a biharmegyei helyi érdekű vasutakkal, melyekről alább fogunk szólni, — de kellő eredményt nem sikerült elérni, a mennyiben Biharmegye törvényhatóságánál nem igen mutatkozott hajlam az érmelléki vasútnak segélyezésére. Ezt lehet következtetni az érmelléki érdekeltségnek 1880 évi november bó 17-én, 24-én és 29-én Nagy-Létán tartott értekezleteinek lefolyásából, a mely értekezleteken azon általános panasz jutott kifejezésre, miszerint egyáltalán nincs helyén az, hogy Biharmegye a közmunkaváltsági alapból csak a nagyvárad-székelybidi és a berettyó-vidéki vasutakat szándékozik segélyezni. Ugyanezen értekezleteken constatáltatott az ugy közgazdasági, mint ipar- és kereskedelmi szempontból felette nagy fontosságú s az Érmellék érdekeit sokban előmozdító debreczen-érmelléki vasút kiépítésének szükséges volta s annak irányát illetőleg, hosszas vita után határoztatott, miszerint az Debreczenből kiindulva, H.Rályi, M.-Pályi, Vértes és N.-Léta érintésével, továbbá Kókad, Almosd, Bagamér megközelítésével s Diószegnek bevonásával, Székelyhidig vezettessék. Végül, tekintve, miszerint a tervezett vasútvonalnak nagy része Biharmegye területén vonulna át, az értekezlet kimondta azon kívánságnak jogosultságát, miszeriut a megyei üözmunkaváltsági alapból a megfelelő méltányos hányad az érmelléki vasútvonal kiépítési költségeinek fedezésére 10 évig járó, évenkint legalább is 8000 frtban megállapítandó összeggel adassék meg. Ez irányban a kérvény Biharmegye törvényhatósági bizottságához benyujtatott s e bizottság a kérvényt 1880 évi deczember bó 16-áu tartott rendes közgyűlésén tárgyalván, határozatilag kimondotta, hogy a 10 évre kért 8000 frtnyi segélyezés biztosítása elvileg nem ellenezhető ugyan, de mert a folyamodók csak puszta tervvel lépnek fel, a nélkül, hogy engedélylyel bírnának, akár vállalkozó állana mögöttük, — a kérelem felett érdemleges határozat nem hozható. Eddig terjed az érmelléki, illetőleg debreczen-nagyváradi vasút létesitésének 1880 évi története. E vonalrész létesítése érdekében tehát az előadottak szerint mégis történtek némi előkészítő lépések, mig ellenben a miskolcz-nagyváradi vasút másik két szakaszának, t. i. a Miskolcz-Polgár és polgár-debreczeni vonalrészek ügyében az 1880 év folyamán legalább tudomásunk szerint mi sem történt. 7. Ujszász-sülyi megyei vasút. Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területén terveztetett, a m. k. államvasutak hatvan-szolnoki y*
