Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A vasutügy 1880-ik évben. XXXIII ezen törvényjavaslat elfogadása esetén abból, hogy ezen (t. i. afennebbi) munkálatok állami költségen elkészíttetnek, nem következik ezen pályának állami költségen leendő kiépítése, sőt ellenkezőleg pénzügyi helyzetünk szempontjából előnyösebbnek tartja a kormány, bogy ezen páíya ne építtessék ki az állam költségén az esetre, ha más módon teljesen biztositható az állam befolyása ezen vasút kezelésére és különösen a pálya árszabásainak megállapítására, mert mindenesetre meggondolandó, vájjon helves-e ezen pálya kiépítésére szükséges összeget egészen az állam terhére kibocsátott értékpapírok utján beszerezni? Ezen kérdés fölött is határozni alkalma lesz azonban a törvényhozásnak akkor, midőn az ezen pálya kiépítésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elébe fog terjesztetni.« A kormány eme kijelentése a törvényhozás által tudomásul vétetett ugyan, de egyúttal csakuem egyhaugnlag nyert kifejezést a a törvényhozás tárgyalásainál azon biztos remény, hogy az épiteudő vonalon a magyar állam forgalmi politikájának teljes érvényesítése czéloztatik s az semmiféle combinatiónak alá nem rendeltetik. Egy szóval a törvényhozás már ez alkalommal az állami épités és kezelés mellett nyilatkozott! 7) 1880 évi XLII1. törvényczikk az 1877. évi XXVI. törvényczikkben megállapított vasúthálózat kiegészítéséről, s az abban foglalt némely határozat módosításáról. (Szentesítést nyert 1880. évi junius hó 18-án, — kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1880. évi junius hó 21-én.) 1. §. Az 1877. évi XXVI. törvényczikk 1. §-ában megállapított vasúti hálózat kiegészítéséül egy Sunjától Kosztajniczán át, a boszniai határig vonuló vasútnak oly módon leendő kiépítése rendeltetik el, hogy az a boszniai területen épült doberlin-banjalukai vasuttal egyidejűleg összeköttetésbe hozassék. 2. §. Ezen vasút kiépítése a sziszek-sunjai vasútvonallal egy időben veendő munkába és pedig oly módon, hogy az összes határszéli vonal legkésőbb 1881. október hó 1-én adassék át a közforgalomnak. 3. §. Felbatalmaztatik a kormány, hogy egy Sziszektől Ivárolyvárosig vezetendő vasút tervét és költségvetését készíttesse el, mely vasút a sunja-broódi vonallal egyidejűleg épittessék ki. 4. §. Az 1. §-ban megnevezett sunja-batárszéli vonalrész épitési költségei a határörvidéki állami erdők rendkívüli bevételeiből képezett alap terhére építendők, ugy mint az 1877 : XXVI. törvényczikkben megjelölt vonalakra nézve ugyanazon t. cz. intézkedik. Minthogy azonban ezen alapnak azon része, mely vasúti építkezésekre fordítható, jelenleg annyi készpénzzel nem rendelkezik, hogy a sziszek-sunjai és a sunja-batárszéli vonalrészek a 2. §-ban megszabott idő alatt kiépüljenek, — felhatalmaztatik a kormány, bogy a hiányzó összeget az államkincstár egyéb pénzkészleteiből ezen alapnak előlegezhesse, mely esetben : a) a sziszek-sunjai szakaszra adott ily előleg a határőrvidéki alapból bármely kamatfelszámitás nélkül azonnal lesz megtérítendő, mibelyt ezen alap e czélra elég készpénzzel rendelkezik; 6) a sunja-határszéli szakaszra adandó előlegek megtérítésének módozatai ellenben a sunja-broódi vasútvonal kiépítésének biztosítása alkalmával lesznek megállapitandók. Ezen előlegektől, a visszafizetési módozat megállapításáig kamat nem számítandó. 5. §. A sziszek-károlyvárosi vonal épitési költségei a magyar államkincstár által lesznek fedezendők, egyszersmind felbatalmaztatik a ministerium, hogy in
