Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

III. M. k. államvasutak

M. k. államvasutak. 299 17. Állandó szabad menetjegyek engedélyezése a ministeri utasítások értel­mében. 17. §• Az államvasutak és állami gyárak személyzetének ügyeit négy tagból álló személyzeti bizottság látja el, mely az igazgató-tanács elnökéből, az államvasutak igazgatójából, illetve az állami gyárak személyzeti ügyeire nézve ezen gyárak igazgatójából, továbbá a közmunka és közlekedési és a pénzügy­ministernek az igazgató-tanácsba kirendelt egy-egy, e czélból egy évi időtar­tamra kinevezett képviselőjéből áll. Az államvasutak, illetve az állami gyárak igazgatója ezen bizottságban szavazati joggal bir; szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény emelkedik határozattá, a melyhez az elnök járult. A személyzeti bizottság minden tagja a többség nézetétől eltérő külön véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe felvétetheti, mely esetben a közmunka és közleke­dési minister határoz. Ezen bizottság feladata az államvasutak, illetve az állami gyárak igazgató,ága által előterjesztendő kinevezési és előléptetési javaslatok felett határozni és pedig a négy alsóbb rangfokozatú hivatalnokokra nézve döntőieg és ennélfogva az ezen rangfokozatokba tartozó tisztviselők kinevezési és előléptetési okmányait a minister nevében az igazgató-tanács elnöke irja alá. Ugyanezen bizottság határoz a hivatalnokok elbocsátása tárgyában, a mennyi­ben ez nem fegyelmi eljárás alapján történik, a mely utóbbi esetben az elbocsátás ténye felett a 16. §. 7. pontja értelmében az igazgató-tmács határoz, mely határozat értelmében a személyzeti bizottság a szükséges intézkedéseket meg­teszi. A két felsőbb rangfokozatba tartozó tisztviselők, nemkülönben az aligaz­gatókra nézve a bizottság a ministernek javaslatokat tesz; mely utóbbi tiszt­viselőket közvetlenül a minister nevezi ki. 18. §. Sürgős és halasztást nem türö esetekben, midőn a késedelem az üzlet érdekére veszélylyel jár, az igazgató-tanács a főnnebbiekben megszabott hatáskörén túl is intézkedhetik, köteles azonban ily intézkedéséről 4S óra alatt a ministernek indokolt jelentést tenni. 19. §. Az igazgató-tanács tagjai minden egyes ülésben megjelenésükért 15 frttal díjazatnak. Ha az igazgató-tanács tagjai sorából valakit vizsgálatok eszközlése, vagy tárgyalásokban való képviselete czéljából hivatalosan kiküld, ez esetben a kiküldött tag napi dijait és illetményeit azon rangfokozatnak megfelelőleg számitanüja, melyet az államszolgálatban elfoglal. Államszolgálatban nem levő tagok utazási illetményeiket a m. kir. államvasutak igazgatósága számára fennálló I.) 1 rangfokozat szerint számithatják fel.« Ezen utasítás alapján 1880 október hó l-én az új igazgató-tanács megalakittatván, ennek elnökévé Ribáry Sándor közmunka és közlekedési m. k. ministeri tanácsos ur neveztetett ki, a ki ennek folytán a nevezett ministerium tényleges szolgálatából kivált. A m. k. államvasutak már is jelentékeny kiterjedésű hálózata a törvényhozásnak 1880 évben történt intézkedései folytán újabb vonalakkal fog már a legközelebbi jövőben szaporodni. Nevezetesen elrendeltetett az 1880 év folyamán a Rákos-újszászi összekötő vonalnak, a Budapest-Zimonyi vasut és szárnyvonalai­nak s végre a sziszek-doberii ni vasútvonalnak kiépitése, a mely vasutvonalak forgalomba belyeztével a m. kir. államvasutak hálózata közel 4000 kilométer hosszú leend. Ezeu új vonalakról — melyek épitése az 1880 év folyamán elő­készíttetett s részlegesen meg is indíttatott, — más alkalommal fogunk szólni.

Next

/
Thumbnails
Contents