Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

III. M. k. államvasutak

296 M. kir. államvasutak. 296 A külszolgálat közvetlen vezetése és felügyeletére az igazgatóság alatt álló öt üzletvezetőség és két forgalmi főnökség szerveztetett. Az igazgatósággal egyidejűleg njjászerveztetett az igazgatótanács is, melynek hatásköre egyúttal a m. k. államvasutak gépgyárára, s a közmunka és közlekedési m. k. ministerium kezelésébe az 1880 évi jauuár hó 1-től átvett diósgyőri m. k. vas- és aczélgyárnak felsőbb fokbani vezetésére és felügyeletére is kiterjesztetett. A m. k. államvasutak és ezek gépgyára, valamint a diósgyőri m. k. vas- és aczélgyár ügyeinek vezetésével megbízott igazgatótanács számára a közmunka és közlekedési m. k. minister által 1880 évi október bó l-én kiadott utasítás a következőleg hangzik: 1. §. Az igazgató tanács áll a kormány által kinevezett elnökből és tiz tagból, még pedig a közm. és közi. ministerium két, — a pénzügyministerium két, — a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium egy, — a vasúti és hajózási m. kir. főfelügyelőség egy tagjából és végre a kereskedelem és közgazdászat terén működő négy,— az állami közigazgatás keretén kívülálló tagból, a kik közül egy a budapesti kereskedelmi és iparkamara, egy az országos gazdasági egyesület hármas kijelölése alapján, kettő pedig minden kijelöléstől függetlenül a közm. és közi. minister által két év tartamára neveztetik ki. A tisztviselő tagokat hivatalos akadályoztatásuk esetében az egyúttal mindenik ministerinm részéről kinevezett egy-egy póttag helyettesíti. 2. §. Az igazgató-tanács az elnök meghívása folytán annyiszor, a hányszor azt az ügyek szükségessé teszik, rendszerint, azonban minden héten egyszer meghatározott napon tart ülést. Az igazgató-tanács tagjai az ülések napjáról és órájáról lehetőleg 2 nappal előbb meghívók utján értesitendők, melyeken a tárgyalásra kerülő fontosabb ügyek megjelölvék. Ha a rendes ülés meg nem tartatik, erről a tagok szintén megfelelőleg értesitendők. 3- §. Az igazgató-tanács ülésein, az államvasutak igazgatója és az aligazgatók, nemkülönben az államvasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. állami vas- és aczélgyárnak igazgatója jelen vannak és a szakmájuküoz tartozó ügyekben csak tanácskozási joggal birnak. Az államvasutak ügyeiben az igazgató, esetleg az általa megbizandó aligazgató, az előadó; az államvasutak gépgyárának és a diósgyőri m. kir. állami vas- és aczél-gyárnak ügyeit, ezen gyárnak igazgatója, esetleg annak helyettese adja elö. 4. §. Az ülésekben az elnöki tisztet rendszerint az elnök, annak akadályoztatása esetében pedig azon tag látja el, kit erre esetről esetre az igazgató-tanács felkér. 5. §. A napirendet az elnök állapitja meg, ö vezeti a tanácskozást és mondja ki a határozatokat. 6. §. Az igazgató-tanács határozatképességéhez minden tagjának szabályszerű meghívása és az elnökön kivül legalább négy tagnak jelenléte szükséges. A határozatok szavazattöbbséggel hozatnak, szavazategyenlőség esetében azon vélemény emeltetik határozattá, melyhez az elnök járult. 7. § Az igazgató-tanács minden tagja jogosítva van a napirend kimerítése után az államvasutak vagy gyárak kezelésére vonatkozó kérdéseket vagy önálló javaslatokat tenni. Az igazgató-tanács határoz a felett, vájjon ily javaslatok azonnal, avagy a következő ülések egyikében tárgyaltassanak. 8. §. Az igazgató-tanács üléseiről jegyzőkönyvek vétetnek fel, melyekbe a tárgyalt ügyek rövid kivonata az igazgatóság által előterjesztett javaslattal, a tanácskozás folyama s az annak alapján hozott határozatok beirandók, Az igazgató-tanács minden tagjának, nemkülönben az államvasutak igazgatójának és az állami gyárak igazgatójának jogában áll a kimondott határozattól eltérő nézetét, mint különvéleményt a jegyzőkönyvbe felvétetni; ily esetben a határozat végrehajtása a minister döntéséig függőben marad. Ha a halasztás kárral