Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)
A vasutügy 1880 évben
A v asutügy 1880-ik évben. XXIII I. A sinközök távolsága a kapcsolatos vasutakéval egyenlően, 1'436 méterre állapittatik meg. A forgalmi eszközök lehetőleg egyenletes szabványok szerint állitandók elö, mindenesetre azonban oly módOD, hogy egyik állam vonalairól a másik állam vonalaira szabadon átmehessenek. 3. A jelzési eszközökre nézve a szóban levő két vonalon, mindkét ország területein, lényegileg egyöntetű szabályok alkalmazandók. II. czikk. A szerződő felek gondoskodni fognak, hogy a két állam érdekelt vaspálya-igazgatóságai a személyek és árúk szállítására, egyrészről az osztrák-magyar monarchia fontosabb vasúti állomásai, másrészről Szerbiának és azon túl fekvő balkán-tartományoknak állomásai között, közvetlen irányitások vagy közvetlen árszabályok létesíttessenek, a mennyiben ennek szükségét a szerződő felek felismerik. A közvetlen forgalomra vonatkozó egyöntetű szállítási feltételek megállapítása, a két fél illetékes felügyelő hatóságai közvetlen egyetértésének marad fentartva. Mindkét kormány teljes szabadságot tart fenn magának a helyi forgalom árszabályainak meghatározására nézve, azaz oly árúknak saját területén való szállítására nézve, melyek nem külföldről érkeznek, vagy az illető állam szabad forgalmába vámkezelési kiadás utján még át nem mentek, nemkülönben melyek nincsenek kivitelre szánva. A nemzetközi és átviteli forgalom tekintetében Szerbia az osztrák-magyar monarchiának a legkedvezményezettebb nemzet szerinti elbánást biztositja és pedig akkép, hogy Szerbia a jelen egyezmény alapján épitendö saját vasutain azon árúk vagy bármely szállítmányok javára, a melyek Szerbiából egy harmadik államba ki-, vagy egy harmadik államból Szerbiába beszállittatnak, vagy a melyek Szerbián átvitetnek, sem közvetlenül, sem közvetve, kilométerenkint alacsonyabb egységdíjakat, vagy másnemű kedvezményeket és könnyebbségeket nem fog engedélyezni, mint melyeket hasonló árúkra nézve, az Ausztria-Magyarországgal való forgalomban alkalmaz. Viszont azonban Szerbia ugyanezen előnyöket fogja élvezni a Budapestig terjedő magyar csatlakozási vonalon, nemkülönben azon vasutakon, a melyek ma Budapestet Béescsel összekötik, a mennyiben már létező, akár engedélyokmányok által, akár más czímen szerzett jogok ennek útját nem állják. Ezenfelül mindkét kormány oda fog törekedni, hogy az Osztrák-Magyarországból Szerbiába vagy viszont szállított árúk és egyéb küldemények viteldíjai, a szerb vasutakon és a jelzett magyar csatlakozó vasúton ugyanazonosak legyenek. 12. czikk. Minthogy a 2. czikkben emiitett vasutaknak nemcsak azon czéljuk van, hogy az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt közvetlen vasúti összeköttetést létesítsenek, hanem az is, hogy egyrészt a szerb fejedelemséget az európai continenssel, másrészt pedig az osztrák-magyar birodalmat a Balkánon túli tartományokkal közvetve összeköttetésbe hozzák, annálfogva a két kormány által egyetértöleg megállapítandó menetrendeknél mindig tekintet leend arra, hogy az ezen vonalakon az átmenő forgalomnak szükség szerinti közvetítésére szolgáló személy- és tehervonatok, a szomszéd magyar vasutakon lehetőleg közvetlen és kényelmes csatlakozást találjanak. A két kormány egyetértöleg fog eljárni arra nézve is, hogy ezen vonatoknak egyúttal a bolgár és a török vasutakon hasonló csatlakozás biztosittassék. Az átmenő személyforgalmat közvetítő vonatok számát illetőleg különösen megállapíttatik, hogy naponkint minden irányban a postát és személyeket szállító legalább két vonat közlekedjék, melyek egyikének menet-sebessége, a megállásokat is ide értve, óránkint 40 kilométernél kisebb ne legyen. Ezen legkisebb menet-sebesség az üzlet-megnyitást követő bat hónap tartamára, óránkint (a megállásokat is beleértve) 35 kilométerre szállítható le. 13. czikk. A szerződő felek kötelezik magukat, hogy a vasúti forgalmat államaik közölt minden háborgatás és akadályozás ellen biztosítani fogják. Kölcsönösen ki lesz zárva a szerződő felek egyikének területén minden végrehajtás az ott levő, de a másik fél valamely vasutjának tartozékát képező tárgyakra, nevezetesen ingatlan és ingó eszközökre, ide értve a forgalmi eszközöket, a pénztári készleteket és más szállítási vállalatokkal szemben, a kölcsönös forgalomból származott követeléseket is.
