Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

A vasutügy 1880 évben

A vasutiigy 1880-ik évben. XXI ben megállapított határozmányok végrehajtása érdekében, melyek szerint a két állam vasutainak Zimony-Belgrádnál leendő csatlakozása három évi időhatár alatt eszközlendő, mindkét szerződő fél megegyezett abban, hogy a csatlakozást a következő módon fogják létesíteni, a nélkül azonban, hogy ez által más vasúti csatlakozások érintetnének, melyeknek kivitele kölcsönös megállapodás útján, jövőre esetleg közös érdekben fekvőnek találtatnak. 2. czikk. E végből a m. kir. kormány 1883 évi junius 15/3-ig Budapesttől Zimonyon át, a magyar-szerb határig, Belgrádnál összeköttetést fog létesíttetni, fentartván magának azon jogot, hogy ezen összeköttetést, akár egy Budapesttől kiinduló új vonal, akár pedig a már létező vasutakhoz való csatlakozás által eszközöltesse. Ennek ellenében a szerb fejedelmi kormány kötelezi magát, hogy hasonlókép 1883 évi junius 15/3-ig egy, ezen vasúthoz csatlakozó vasutat fog építtetni, mely a magyar-szerb határtól Belgrádnál kiindulva, a Morava völgyén felfelé Nichig fog vezetni, két kiágazással, melyeknek egyike Nichtől a szerb-bolgár határig Bellova felé Konstantinápoly irányában, másika pedig Nichtől a szerbtörök határig Salonik felé fog nyúlni, ugy hogy egy megfelelő ponton a salonikmitrovitzai vonalhoz csatlakozzék. 3. czikk. Mindkét kormány kötelezi magát, hogy az előbbi czikkben megjelölt csatlakozási vonalak építését késedelem nélkül, legkésőbb azonban 1880 évi junius 15/3-tói számitott hat hónap alatt megkezdendi, még pedig először is a műszaki tekintetben legnehezebb munkálatok kivitelével. Kötelezik továbbá magukat, hogy ezen vonalakat a befejezésükre meghatározott időpontban a forgalomnak át fogják adni oly módon, hogy Szerbia a szerb vasutakat Belgrádtól kiindulva fogja megnyitni és hogy a Nichtől délfelé elágazó két vasút közül sem egyiket, sem másikat előbb a forgalomnak át nem adja, mint az északi összeköttetést, ideértve a magyar vasútvonalhoz való csatlakozást Belgrádnál, mely ezen időpontig szintén el fog készülni. A szerződő felek arra fogják egyesileni igyekezetüket, hogy az 1878 évi julius 8-án és junius 26-án Berlinben kötött egyezmény I. pontjában jelzett csatlakozások a Nichnél szétágazó szerb vasutak közt egyrészről és a már létező saloni-mitrovitzai, valamint a konstantinápoly-bellovai vonalak közt másrészről, mielőbb biztosíttassanak, oly módon, hogy ezen csatlakozások ugyancsak 1883 évi junius 15/3-ig befejezve és a forgalomnak átadva legyenek. A szerződő kormányok Törökország és Bulgária kormányaival e czélból egyetértő tárgyalásokat fognak megindítani, hogy a szükséges megállapodások lehető siettetéssel létesíttessenek. 4. czikk. Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a 2. czikkben megjelölt vonalak csatlakozását egy, a Száván Belgrád mellett létesítendő hid által fogják eszközölni. 5. czikk. A Száván átvezető állóhid, mely a két vasútvonal közötti összeköttetés létesítésére szolgáland és mely Belgrád város és a fölötte fekvő szigetek közt lesz építendő, azon helyen és oly módon lesz elhelyezendő, mint azt a magyar és szerb kormányok által egyidejűleg kiküldött külön szakértőbizottság meg fogja állapítani. Ezen bizottság ugyanakkor meg fogja állapítani azon munkálatokat, is, melyek a hidépités következtében a folyam partjainak biztosítása és a viz folyásának szabályozása czéljából elkeriilhetleneknek mutatkoznak. A bizottság a fenforgó kérdésekre nézve minél előbb, legkésőbb azonban a jelen egyezmény ratiticatiójától számitandó hat hónap alatt tartozik megállapodásra jutni. Az emiitett bizottság a Száván építendő liidnak, továbbá a folyam szabályozása és a partok biztosítása végett kölcsönösen teljesítendő munkálatoknak terveit és költségvetéseit kidolgozván, azokat a két kormány jóváhagyása alá terjesztendő Megjegyzendő azonban, hogy az egyik vagy másik rész területén esetleg szükséges ártéri hidak a bizottság költségvetésébe felvétetni nem fognak. Minthogy a belgrádi állomás elhelyezése a Száván épitendő hid fekvésével összefüggésben áll, ezen bizottság arra is hivatva lesz, hogy az emiitett állomás elhelyezése fölött véleményt adjon. A Szávahid munkálatainak, nemkülönben az ezen hid szilárdságának biz-