Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

158 Szamos völgyi vasut. 158 Az elsőbbségi és törzsrészvények alakja. 13. §. Az elsőbbségi részvények az A. a törzsrészvények a B. alatti minta szerint állíttatnak ki, s egy a társaságnál őrzött juxtakönyvből kivágva, folyó számmal, a társaság száraz czímbélyegével és a társaság által a czégjegyzésre feljogosított két társulati közegnek aláírásával láttatnak el. Szelvények. 14. §. Az elsőbbségi részvényhez C. minta, a törzsrészvényhez D. minta szerinti szelvények fognak csatoltatni. Élvezetijegyek. 15. §. A beváltott részvényekért a bemutatóra szóló élvezeti jegyek adatnak ki, melyek csak a felosztásra kerülő felülosztalékra (8. §.) adnak igényt. Ezen élvezeti jegyek az ide mellékelt E. és F. alatti minta szerint állíttatnak ki. Ily élvezeti jegyek tulajdonosai kivéve, hogy a részvénytökének 5°/o kamataira többé igényük nem lehet, különben ugyanazon jogokkal birnak, mint a még le nem törlesztett részvényeknek birtokosai. Adó-, bélyeg- és illeték-mentesség. 16. §. A jelenleg engedélyezett vaspályától 30 éven át (a pálya megnyitási napjától számítva) sem kereseti, sem jövedelmi, sem más — későbben ezek helyett netán behozandó adó fizettetni nem fog. Megengedtetik továbbá, hogy az első kiadású elsőbbségi és törzsrészvények, ide értve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki. Ugyanazon mentesség a kisajátított területek átiratási dijaira is megadatik. A tökeszerzés, valamint építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat, bélyeg- és illeték-mentes lesz. Tartalék-alap. 17. §. Előre nem látott kiadások fedezésére szükséges egy tartalék-alap, mely a 8. §-ban előirt eljárás alapján képeztetik. Mihelyt a tartalék-alap az összes részvénytőke l0°/°-á,t meghaladta, az évi kiegészítési járulékok a társulat által kevesebbre szabhatók, vagy egészen megszüntethetők. De újra ismét foganatba veendők, mihelyt a tartalék-alap a fentebbi összegnél alább szállott. IIa egy vagy több éven át a vállalat tiszta jövedelme a részvények kamatainak vagy törlesztési hányadának fedezésére elég nem volna, ez esetben a hiányzó összeg a tartalék-alapból vehető, mi a legközelebbi év rendelkezhető jövedelméből azonban ismét kipótolandó. A tartalék-alap kamatai a tartalék-alaphoz csatoltatnak. III. Szakasz. Részvényesek. A részvényesek jogai. 18. §. Minden részvény a részvény birtokosának jogot ad a társaság összvagyonának s a vállalat jövedelmeinek aránylagos részére. Nem ad azonban tulajdonjogot az egyes vagyon-részletekre nézve, és ez okból a részvény tulajdonosok nincsenek jogosítva a társulattól igényeik biztosítását vagy elkülönítését követelni, s az egyes részvényesek elleni követelése alkalmából a társaság vagyona semmiféle foglalás alá nem vonható. A befizetett összegekre nézve a magyar kereskedelmi törvény 163 §. intézkedik. Az elsőbbségi és törzsrészvények oszthatlansága. 19. §. A társaság előtt minden egész, fél- vagy negyed-részvény oszthatlan s ez okból ezekre nézve csak egy tulajdonost ismer el. Több tulajdonos tehát köteles közös jogait a társasággal szemben egy személy által képviseltetni. A részvényesek és a társaság kezessége. 20. §. A részvényesek csak részvényeik névszerinti érrékét tartoznak befizetni. Aláirt részvényeik összegének 10°/o-lékát az aláirás alkalmával tartóz-