Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 12. Szamosvölgyi vasút

Szamos völgyi vasut. 237 dély kinyerése esetén az alakítandó társaságnak részvényesei lesznek. E szerződés-tervezetet a 42-es bizottság elfogadván, felhatalmazta egyfelől a 6-os albizottságot, hogy a részvény-aláiróktól részvényérték fejében fizetésül épitési anyagokat s egyéb természetbeni szolgálmányokat is elfogadhasson s e részben az egységárak megállapítása mellett, az ily aláírókkal előleges szerződéseket köthessen, másfelől pedig utasította a nevezett albizottságot, bogy a részvényaláirások gyűjtését a szerződés-tervezet alapján a legkiterjedtebb mérvben indítsa meg. Az aláírási gyűjtő-iveket, illetve a szerződéseket a 6-os bizottság ugy Szolnok-Dobokamegyében, mint a szomszédos érdekelt Besztercze-Naszód és Kolozs megyékben záros batáridő kitűzése mellett szétküldvén, a záros batáridő lejártával beérkezett és aláirt szerződések szerint: a 1 á i r a t o 11: 289 db egész részvény á 500 frt = 144,500 frt 179 » fél » » 250 » = 44,750 » 242 » negyed » » 125 » — 30,250 » vagyis összesen: 439 db egész részvény á 500 frt = 219,500 frt értékben. E közben a 16-os bizottság is megtette a lépéseket a kormánynál a vállalat segélyezése érdekében, hangsúlyozván a magy. kir. pénzügyministeriumhoz ez iránt benyújtott kérvényében azt, miszerint a vasútvonal kiépítése magának a kincstárnak is érdekében áll, mert a deésaknai sóbánya, a rojahidai vasgyár, a radnai ón- és ezüst-bánya, az oláb-láposi és tőkési 30,000 holdnyi erdőség s a feloszlatott kővárvidéki részekben fekvő ingatlanok, mind a kincstár tulajdonai levén, ezek értékének s jobb kihasználásának fokozásában a szamosvölgyi vasut hatalmas tényező volna. A kormány, s illetőleg a magy. kir. pénzügyministerium készséggel adta meg a kivánt támogatást, nevezetesen kilátásba helyezte 300,000 frt értékű vassíneknek a kincstári gyárakból való szállítását, s fizetésül ezen összeg erejéig elsőbbségi részvényeket elfogadni hajlandónak nyilatkozott, azon kikötéssel, miszerint ezen igéret kötelezővé csakis azon esetben váland, ha az építésre szükségelt többi töke is beszerezve leend. A magy. kir. pénzügyi ministerium ezen ígéretet később a vállalat előnyére oda módositá, bogy a sínek értéke fejében fizetésül törzsrészvények elfogadását helyezte kilátásba. Ezen feltételesen kötelező ajánlat folytán, mely 600 db törzsrészvény, illetve 300,000 frtnak felelt meg, a vállalat azon kedvező helyzetbe jött, bogy a már fenn emiitett 439 részvénynyel együtt 1039 db törzsrészvénynek elhelyezésére hivatkozhatott, s e szerint aláirt tökéje már 519,500 frtnyi összeget tett ki. A törzsrészvények ekként elhelyeztetvén, a vasútvonal kiépítésére szükséges tőke túlnyomó része biztosítva lön. Egyességeket anyag és terület szállítása, illetve átbocsátására törzsrészvények átvétele ellenében a 6-os bizottság a magy. kir. kincstár által szállítandó sínek értékét is beszámitva, összesen 310,134-41 frt érték erejéig létesített. Magyar Vasúti Évkönyv 1881 ^