Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 5. Első erdélyi vasút

54 Első erilélyi vasut. praktikus alapra fektetett megosztásának feltevése képezi, — nem erezhetvén magunkat jogosítva, ennél messzebb menő indítványt tenni.« »Magától értetődik azonban, hogy azon esetben, ha az aradi iránynak minden tekintetben főutirányként leendő szerepelése, tehát a szóban levő összes átmeneti forgalom zömének Aradon át leendő vezetése az általunk kocsirakományjavakra nézve ajánlott dijrészesitési módozathoz hasonló alapon felső helyileg netán czélszeriibbnek tartatnék, részünkről teljes ké3zség forogna fenn, ezen esetleges intentiónak megfelelni.« Ezen emlékiratban előadott érveknek volt foganatja, a mennyiben a közmunka- és közlekedési m. k. ministerium közbelépése folytán, a Csabán átvonuló forgalom teljesen az első erdélyi vasut óhajának megfelelő módon rendeztetett, nevezetesen: a magyar vasuti kötelékhez újonnan felállított irányítási táblázatokban egyrészről a m. k. államvasutak keleti vonalai Tövis és Predeal közötti állomásainak, másrészről az alföld-fiumei vasut Csabán alóli állomásainak egymás közti forgalma teljesen a gyulafehérváraradi útiránynak, mint a legtermészetesebb, illetőleg legrövidebb iránynak engedtetett át s ezenfelül az iránt is intézkedés tétetett, hogy a p úszta poó-aradi s másfelől a tövis-predeali vonalak egymás közti forgalma jövőre szintén a gyulafehérvár-aradi irányon át vezettessék. Ellenben az emlékirat azon javaslata, hogy aTövis-Szajolon átmenő darabárú - forgalom részben és a kocsirakományi forgalom egészben az aradi irány számára átengedtessék, a kormánynál, s illetőleg a m. kir. államvasutak igazgatóságánál méltánylásra nem talált, a mi azonban számba vehető kárt nem okozhat az első erdélyi vasútnak, melyre nézve csupán csak a fennebbiek szerint előnyére megoldott forgalom-irányitás képezett létkérdést. A tarifaügy ilyetén történt rendezése folytán remélni lehet, hogy az első erdélyi vasútnak jövedelmezősége ismét a rendes színvonalra fog emelkedői. A vasut 1882. évi üzletelőirányzata a f. 1881. év augusztus havában megállapittatváo, ezen előirányzat szemben az 1880 évi tényleges, és az 1881. évi előirányzati adatokkal, a következő eredményeket tünteti föl: Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 1880. évi tényleges eredmény 1 88 1. évi üzleti előirányzat 1882. évi üzleti előirányzat Az 1880. évi tényleges eredményhez képest 1882. évre előirányzott többlet vagy kevesebblet Az 1881. évi előirányzathoz képest 1882. évre előirányzott többlet vagy kevesebblet Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg o. é. frt o. é. frt o. é. frt o. é. frt o. é. frt Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 1.321,016 1.175,536 1.500,000 1.133,375 1.515,200 1.163,8 jO + 194,184 — 11,686 + 15,200 + 30,475 Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg 145,480| 366,625| 351,350| + 205,S70| — 15,27ö| Társulati alaptőke 1880. évi deczember hó 31-én. 70,000 db. részvény á 200 frt o. é. ezüstben = 14.000,000 frt 103,659 db. elsőbbségi kötvény á 200 frt o. é. ezüstben = 20.731,800 » 34.731,800 frt ezüst. Ehhez járul még az 1876. évi kibocsátású új beruházási kölcsön-részlet 3.S78,104'90 frt aranyban.