Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 5. Első erdélyi vasút

Elsö erdölyl vasut. 53 akkor a dijegyenlöséget létesítő közvetlen díjszabásoknak Aradon át való felállítása is természetesen elesik, s illetőleg az elsö erdélyi vasut a fennálló átmeneti kötelék-díjszabásokból forgalom hiányában kilépni kénytelen, tehát az ekként eltorlaszolt aradi irányban csak a sokkal drágább helyi díjszabási árak mellett lesz lehetséges a szállítás.« »Történjék már most, hogy az ut Nagyváradon át forgalmi akadályok által ideiglenesen el van zárva, — a mi pedig a tekintetbe jövő klimatikus .éa egyéb viszonyok közt nagyon is számba veendő eshetőség — vagy hogy üzletkezelési avagy más okokból kivételesen az aradi útiránynak kellene kisegíteni, — ugy vagy a közforgalmi érdekek fognak a magas szállítási dijak folytán károsulni, vagy pedig a m. k. államvasút lesz kénytelen a nagy dijkülömbüzeteket viselni, — az arad-gyulafehérvári vonal részére a teljes helyi díjszabási tételek lévén fizetendők.« »Az általunk javasolt szabályozás által az első erdélyi vasut a nagy állami vasúthálózat érdekkörébe teljesen bevonatik, annak mintegy kiegészítő részévé válik, a keleti forgalom közvetítésében az államvasutak orgánumaként fog szerepelni, s az e forgalom fejlesztésére irányuló törekvéseket előmozdítani, az állami vasut érdekeit támogatni saját érdekében hivatva leend.« »Az államvasutak hatalom- és rendelkezési köre ez által szélesbittetik, mert az arad-gyulafehérvári átmeneti vonalra is kiterjesztetik, tehát működési és versenyképessége fokoztatik, a mi különösen a predeali útirány mentül nagyobb mérvbeni érvényesítése, a nagy nemzetközi forgalomban kifejtendő actio hatálya szempontjából fontossággal bir.« »Az elsö erdélyi vasut viszont, a helyett, hogy a fekvése és egész berendezése által kijelölt természetszerű hivatása ellenére erőszakos módon pusztán localis jellegű másodrendű vasuttá degradáltatnék, okszerűen kihasználtatik, az átmeneti forgalomban részére meghatározott szerep és feladat jelöltetik ki, mi által egyszersmind saját vidéke forgalmi és gazdasági érdekeit is nagyobb mérvben istápolni képesítve leend.« »Mindezeknek ellenkezője következik be, ha az aradi útirány a forgalomból kizáratik, mely esetben a két vasut közt szabályozatlan viszony és éles érdekellentét létesíttetik, az arad-gyulafehérvári átmeneti vonal a m. k. államvasutak rendelkezési köréből elvonatik, s az elsö erdélyi vasut kényszeríttetik mindenben csakis saját financialis érdekeit szem előtt tartani, és a menuyire lehet, díjszabási intézkedések által odahatni, hogy azon forgalomban, melyben participálni természetszerű jogos igénye van, — része legyen.« »Ily fonák viszony a helyi és verseny alá nem eső csatlakozási forgalomra sem maradhatna káros visszahatás nélkül, bénitó és zsibbasztó befolyása a közforgalmi érdekek gondozása czéljából kifejtendő tevékenységre sok esetben érezhető volna, úgyszintén a mindkét vasut üzletkezelésének mentül helyesebb berendezése és alakulása elé is akadályokat gördítene.« »Mindezeknél fogva kérelmünk oda terjed, hogy az aradi és nagyváradi útirány használatának szabályozására vonatkozó javaslataink beható megvizsgálás- és méltatásban részesittcssenek, s az egyezmény végleges megállapítása czéljából megindítandó további tárgyalások alapjául elfogadtassanak.« »A kérdésnek általunk ajánlott alapon leendő megoldása által azon közgazdasági, forgalmi, tarif-politikai és iizletkezelési előuyök, melyek az elsö erdélyi vasut államosítására czélzó tervnek, mint ez által elérhetők, egyik fontos indokátképezték, részben legalább már most és addig is, mig az államosítás esetleg be fog következni, megvalósíttatnának, a mi a tekintetbe jövő érdekek szempontjából annál kívánatosabb, mert fennebbi előterjesztésünkből kitűnik, hogy azt az elsö erdélyi vasut jelenlegi magánvasuti minősége legkevésbé sem akadályozza.« »Ily alapon tehát az arad-gyulafehérvári fontos átmeneti vonal a m. k. államvasutak hálózatába üzleti tekintetben és a kérdéses transito-forgalomra nézve úgyszólván már most beillesztetnék.« »Végül megjegyezni bátorkodunk, liogy javaslataink vezérfonalát a két útirány együttes használatának a szóban levő forgalom nem mesterkélt, hanem természetszerű és az üzleti igényekhez simuló, e mellett lehetőleg egyszerű és