Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 4. évf. / 1881 (Budapest, 1882)

I. Társulati magyar vasutak. - 5. Első erdélyi vasút

EJso erdélyi vasút. 47 egészen közömbös, — számba jöhet-e szemben azon jelentékeny költségmegtakarítással, mely az Aradon át való szállítás által az államkincstár javára eléretik ?« »Javaslatunk elvbeni elfogadása, s illetőleg alapeszméjének helyeslése esetében a közelebbi tárgyalások sorára tartozik, a mindkét útirány üzemére vonatkozó — menetrendi, forgalmi stb. — viszonyok tekintetbe vételével szabályelveket megállapítani az iránt, hogy mennyiben lesz az aradi útirány mellett kérdéses kocsirakományjavakra nézve esetleg a nagyváradi útirány is használandó. — Az e részbeni megállapodás kiindulási pontját véleményünk szerint az képezné, hogy az emiitett tömegjavak az olcsóbb útirányban kínálkozó költségmegtakarításnak mentől nagyobb mérvbeni elérése végett túlnyomó részben Áradon át terelendők, — rendszerint tehát az aradi, kivételesen pedig a nagyváradi útirány használtatnék, és pedig ez utóbbi oly körülmények közt, midőn specialis okok forognak fenn, melyeknél fogva adott esetben a szállítás Nagyváradon át, szükségesnek, vagy egészben véve határozottan czólszerübbnek mutatkozik. — Ezzel kapcsolatban az is megállapítható volna, hogy oly netáni esetekben, midőn a nagyváradi útirány használatának szüksége vonatcsatlakozási, vagy egyéb forgalmi viszonyoknál fogva az elágazási, illetőleg vonatkiindulási állomáson merül fel, ezen állomás jogosítva van a küldeményt, bár az a feladási állomás részéről az aradi irányban rovatoltatott, az előirt útirány megváltoztatása mellett Nagyváradon át továbbítani.« »A mi a Tövis-Szajolon át irányuló darabáru-forgalmat (vagyis az I. és II. díjszabási osztályokba tartozó, valamint a terjedelmes és gyorsárúkat) illeti, — részünkről ugyan készséggel hajlandók volnánk, — e forgalomnak is túlnyomólag Aradon át leendő irányításához hasonló alapon, mint a melyet a kocsirakományjavakra nézve ajánlani bátorkodtunk, hozzájárulni, — el kell azonban ismernünk, hogy ez a darabárú-forgalom természetéből és sajátos viszonyaiból folyó némi nehézségekbe ütközik.« »Egyrészt ugyanis a szállítási önköltség darabárúknál, ahhoz képest, a mint a kocsik liordképessége többé vagy kevésbé ki van használva, s utközbeni átrakodások nagyobb-kisebb ménben fölmerülnek vagy elkerülhetők, felette változékony, tehát egy állandó önköltségi tételt, mely valamennyi szállítmányra alkalmazást nyerne, igen nehéz helyesen megállapítani.« »Másrészt nem téveszthető szem elöl, hogy darabárú-küldeményeknél oly esetekben, midőn .jobb kocsi-kihasználás és kevesebb átrakodás Nagyváradon át érhető el, ez által az aradi útirány csekélyebb szállítási önköltségének előnye esetleg paralysálva lehet.« i Ennélfogva a darabáruknak a megtakarított tövis-nagyváradi önköltség átengedése alapján kizárólag vagy túlnyomólag Aradon át leendő irányítására czélzó javaslat nem volna talán eléggé indokolható.« >De másrészt viszont a gazdaságos üzletkezelés és a szállításnak lehető legkisebb önköltséggel való teljesítése szempontjából ép oly kevéssé igazolható, ha az aradi útirány használata ezen darabárú-küldeményekre nézve absolute és minden körülmények közt, tehát még oly esetekben is ki van zárva, midőn jobb kocsi-kihasználás és kevesebb átrakodás ezen irányban érhető el « »Hogy pedig ily esetek gyakran előfordulnak, s hogy egyátalán az utóbb emiitett fontos önköltségi tényező szempontjából egyszer a nagyváradi, másszor az aradi útirány nyújt nagyobb előnyt, erről könnyen meggyőződhetni, ha az itt szóban levő darabárú-forgalom viszonyai kissé közelebbről szemügyre vétetnek.« »Ismeretes dolog különösen, hogy azon relatiók nagy részében, melyek itt tekintetbe jönnek, aránylag ritkán fordul elő, hogy a feladási állomás a kocsit egy és ugyanazon leadási állomásra rendelt darabárúkkal teljesen vagy eléggé megrakhatja.« »Sokkal gyakoribb azon eset, midőn a kocsi hordereje- illetve térfogatának kellő kihasználása csak ugy érhető el, ha abba több leadási állomásra — sőt több vonal állomásaira — rendelt, s esetleg több feladási állomásról származó darabárúk együvé rakatnak.«