Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

III. M. k.államvasutak

290 M. kir. államvasutak. védjelzők szereztettek be. — A felépitmény fentartása az előző 1878. évhez képest 1879. évben tetemesen nagyobb (323,586*32 frttal) költséget igényelt. A keleti vonalon berendezni szándékolt gyorsabb személyvonatok számára ugyanis a felépítményt megfelelő jó karba kellett helyezni, az ez irányban teljesített munkálatok, a vágányoknak közbenső lemezekkel történt megerősítése és az ezen munkával kapcsolatban végrehajtott nagymérvű talpfa-kiváltás és vágány-szabályozás rendkivüli nagy kiadásokat okoztak. Az 1879 év első felének túlságos nedves időjárása folytán pedig a roszabb minőségű kavicságygyal biró felépitmény szintén nagyobb mérvű szabályozási munkákat igényelt. A felépitmény fentartásának költségeit azonban főkép a nagy mennyiségű aczélsín befektetése szaporította, a mennyiben az 1879. évben 148,160 folyó méter aczélsín lett befektetve, mig 1878. évben csak 84,831 folyó méter aczélsín lett lerakva. Az 1879. évben befektetett aczélsín mennyisége az északi vonalon 61,505 folyó méter, a déli vonalon 32,677 folyó méter és a keleti vonalon 52,968 folyó méter, 1879 év végével tehát az északi vonalon 431,311 f. m. a déli » 78,489 » » a keleti » 229,652 » » a vágvölgyi » 173,244 » » összeseu ... 912,696 f. m. aczélsín feküdt a pályában. Nagy mérvben szaporították továbbá az összkiadásokat az elemi viszontagságok által okozott rendkivüli kiadások is, melyek a déli vonalon előfordult nagy hófúvások, a tavaszi árvizek által okozott rongálások s különösen több műtárgynak elsodortatása által keletkeztek. Nevezetesen: a hatvan-szolnoki vonalon a 63/64 sz. között levő, 7*5 méter nyílású vasszerkezetű áteresz egyik ellenfala 1879. évi február hó 24-én árviz által alámosatván, lesülyedt, s ugyanakkor a Zagyva folyó áradása Uj szász és Szolnok között körülbelől egy kilometer hosszban a kavicságyat részben elmosván, ennek következtében a forgalom is február hó 24-től márczius hó 6-ig, tehát 10 napig szünetelt. Ugyancsak a Zagyva folyó és a Heréd-patak nagy áradása május hó l-én a batvan-miskolczi vonalon a Hatvan közelében levő 12 meter nyilásű Heréd-bidnak egyik ellenfalát alámosván, azt mintegy 7 méternyi töltésrészszel együtt elsodorta, ugy hogy a pálya május bó 1-től 4-ig teljesen járhatlan volt, május hó 4-tŐl 7-ig a személy-forgalom átszállással tartatott fenn, mig ez utóbbi napon, az ideiglenes hid elkészülvén, a forgalom ismét megnyittatott. Kisebb rongálások okoztattak még a budapest-ruttkai vonalon Pálfalva és Salgó-Tarján között, junius hó 9-én pedig a pálya Putnok és Bánréve között tetemes hosszban elárasztatott és a kavicságy elmosatott. A keleti vonalokon a Sebes-Kőrös és Aranyos folyók áradásai és kiöntései a nagyvárad-kolozsvári vonalrészt Rév és Brátka állo-