Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

III. M. k.államvasutak

288 M. kir. államvasutak. a román határszélig terjed, hol a román vasathoz csatlakozik. A vonal a brassói állomásból ágazik ki, az itt elterülő sikságon délkelet felé 7 kilométer hosszban egyenes irányban és nehézség nélkül Derestyéig halad, mely helység mellett van a vonal egyik állomása. A derestyei állomást elhagyva és déli iránynak kanyarodva, a vonal a Tömös-patak szűk völgyébe lép, melyet mintegy 10 kilométer hosszú ságban követ. Ezután a vonal 25% legnagyobb emelkedésnek felhasználásával és a 275 méter legkisebb ívsugárnak gyakori alkalmazása mellett, a száraz-tömösi völgyben halad, mindaddig, mig a román-magyar határszélt, mely egyúttal vízválasztót képez, el nem éri. A határszéltől 120 méternyire kezdődik a román területen fekvő határállomás »Predeál« elnevezéssel. A pályaszinuek legmagasabb pontja a határszélen van 1025*50 méterrel a tenger szine felett. A Tömös-patak völgyében elvonuló vonalrész a közép nehézségű völgypálya jellegével bir, a tömösi állomástól a határig terjedő 8*8 kilométer hosszú vonalrész ellenben a nehéz hegyi pályák közé sorozható, melynek épitési nehézségeit a csuszamlós talaj tetemesen növelte. Az egész vonal hosszából 16.G kilométer töltésre, 8*5 kilométer bevágásra esik. A legmagasabb töltés 23*13 méter, a legmélyebb bevágás 29*33 méter. A legnevezetesebb műtárgyak a két alagút, melyek egyike 106 méter, másika pedig 937 méter hosszú. A vonalon ezenkívül összesen 91 db. kisebb-nagyobb bid és áteresz van, melyeknek összes tiszta nyílása 122.5 folyómétert tesz. Közbenesö állomás a vonalon kettő van, és pedig HétfaluDerestye és Tömös. Az 1879. év folyamán teljesített kiegészítési, bővítési és új építkezések a következők, u. m. a budapesti állomáson a személykocsik tisztításához szükségelt anyagok számára egy kis raktár építtetett. — A csaba-kereszturi állomás mintegy 70 méterrel megkoszszabbittatott. Ezen állomáson a fővágányon kivül létezett 2 vágány 90 tengelyből álló vonat felállítására sem volt elegendő, szükségessé vált tehát ezen állomást, tekintettel a közlekedő udvari és gyorsvonatok biztonságára, nemkülönben arra, hogy a Budapest felől jövő tehervonatok tengely-száma az emiitett körülmény által korlátolva ne legyen, az emiitett mérvben meghosszabbítani. Salgó-Tarján állomás közelében a biztonság megóvása végett egy gyalog átjáró sorompóval elláttatott és a pálya elkerittetett. A fülek-losonczi vonalrészen a pályaszín-emelés 1879. évben teljesen befejeztetett. A Szulia-pataknak újabb időben előfordult jelentékeny áradásai a Szuba és Ipolybidak között fekvő pályarésznek egy méterig terjedő emelését a forgalom biztonsága és folytonossága szempontjából mulbatlanul szükségesnek bizonyították, a mely munkálattal összefüggésben egy műtárgy és két őrház is megfelelöleg emelendő volt. A garamberzenczei, balogfalvai és verbovskói állomásokon egy-egy hídmérleg állíttatott elő. E hídmérlegek közül a g.-berzenczei részint az ott helyben feladott tűzi- és talpfa, részint a Bélabányáról és Selmeezbányáról érkező gömbölyű és talpfák nagy