Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)
II. Társulati közös vasutak - 5. Magyar nyugoti vasút
268 Magyar nyugoti vasut-társulat. vasút legtermészetesebb folytatását képezné is a buda-györi vasútnak, s igy a kiépítési engedély a közforgalmi érdekeket tartva szem előtt, leghelyesebben e vasuttársulatra volna ruházandó, mindamellett a magyar nyugoti vasúttal egyesítve is liasznos tényezővé válhatnék a buda-győri vasút a közforgalmi érdekek előmozdítása körül. Az engedély azonban a m. nyugoti vasútnak csakis akkor volna megadható, ba biztosíték nyujtatik az iránt, bogy a budapest-győri vasút létczélja nem fog oda redukálódni, miszerint a köflacbi szén Budapesten a hazai széntermelésnek azt a piaczot is kérdésessé tegye, melyet a siléziai kőszénnek még nem egészen sikerült meghódítania, — hanem ezen vasút által egy főfontosságú új kiviteli irány fog teremtetni. Ez irányban Grácz számba vehető végpontot nem képezhet. Mindenesetre fontos, hogy ezen új vonal a magyar nyugoti vasutat táplálja, ez tehát szükségkép szem előtt tartandó, de nem mehet odáig, hogy a győr-ebenfurti vasutból egy második károlyváros-fiumei vagy épen egy második arad-temesvári vasutat csináljunk. Kettős czél levén tehát itt irányadó, az engedély megadásánál mindenesetre figyelembe veendő az is, hogy könnyebb egy nem biztosított vasutcsoportnak egy biztosított vonalat a részvényeknek elsőbbségi kötvényekkel való kicserélése útján beolvasztani, mint egy biztosított vasútnak nembiztositott elsőbbségeket kibocsátani. A buda-győri vasút kérdésének megoldása kétségkívül előtérbe tolja tehát a nyugoti vasutvonalaknak egy vállalattá leendő egyesítésének kérdését is, s mert ebbe az állambiztositási teher csökkentése is belejátszik, sokszorosan kívánatos a buda-győri vasút mielőbbi kiépítése. Ezen utóbbi vonal kiépítésére való törekvés mellett, az 1879. év folyamán a magyar nyugoti vasúthoz csatlakozó helyi érdekű vasutak létesítése érdekében is élénk mozgalom volt észlelhető. Nevezetesen helyi érdekű vasutak terveztetnek a magyar nyugoti vasút Pápa állomásából kiindulva; egyfelől Devecser, Sümeg, Tapolczán át Keszthelyig, — másfelől pedig Tapolczától kiindulva, Sümegen, Rendeken és Jánosbázán át, ugyancsak a magyar nyugoti vasút Boba állomásáig. Jóllehet az érdekeltség elég tevékenységet fejt ki e vonalak létesítése érdekében, s a pápa-keszthelyi vasút tervei máiki is dolgozvák, mindamellett azok még messze állanak a megvalósulástól. A mi a magyar nyugoti vasút 1880. évi forgalmi kilátásait illeti, e részben az előjelek igen kedvezőtlen eredményt jósolnak, a mennyiben az év első hat hónapja alatt az előző 1879. év megfelelő időszakának eredményével szemben 130,796 frt, vagyis kilométerenként 350 frttal csökkentek a bevételek. A vasút magyar részének 1881. évi tizletelőirányzata 1880. év augusztus havában megállapittatván, ezen előirányzat szemben az 1879. évi tényleges és 1880. évi előirányzati adatokkal a következő eredményeket tünteti fel:
