Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)
II. Társulati közös vasutak - 2. Cs. kir. szab. déli vasút
187 Cs. kir. szab. déli vasut-társulat. Érdekes itt előzőleg is egy kis számítást tenni az iránt, hogy mily következményekkel járna az elsőbbségi kötvény-birtokosokra nézve az adómentesség megszűnte s illetőleg a mentesség meghosszabbításának megtagadása. Csakis a 3%-os elsőbbségekről lehet szó, mert az 5% os kötvények határozottan fel vannak mentve a jövedelmi adó fizetése alól. Az osztrák jövedelmi adótörvény értelmében a társulat fel van jogosítva a 3°/°-os kötvények miuden szelvényének értékéből 10%-nak levonására. Az évi kamatozás 15 franc levén, a levonás évenként 1 franc 50 centimes-t tenne. Miután azonban a baseli szerződésben kimondatott, hogy 1.783,032 db. 3%-os kötvény lett az olasz hálózat terhére kiadva, melyek után a jövedelmi adó már Olaszországban megfizettetett — az adókötelezettség, — a mennyiben az adó Ausztria-Magyarországot illeti, csupán a 3%-os kötvények maradványát terhelheti. Az U sorozatú kötvények beszámításával a társulatnak ez idő szerint 4.203.951 db. 3%-os kötvénye van forgalomban. E darabszámból levonva az olasz hálózatot terhelő 1.783,032 dbot, marad 2.420,919 db. Ausztria-Magyarországban jövedelmi adó alá eső 3%-os kötvény. Mindkét félévi szelvény után együttvéve 1 franc 50 centimes, — 2 420,919 darab évi szelvény után tehát 3.630,538 franc szolgáltatandó be az államnak jövedelmi adó fejében. Minthogy azonban a társulati töke elkülönítése csak számszerűleg történt, a déli vasútnak a forgalomban levő összes 3%-os kötvények után levouásba keilend hoznia a jövedelmi adót, a mi a kötvény-szelvényeknek 86*3 ceutimes-al való megcsonkítását eredményezné. A kötvény-szelvényekből azonban már most is levonatik 76.2 centimes az olasz jövedelmi adó, 7 centimes a szelvény-bélyegilleték és végre 17*8 centimes a párisi tözsdejegyzési adó fejében, ha tebat e levonásokhoz az osztrák-magyar jövedelmi adó is 86 centimes-al hozzájárul, az évi levonás kötvény-szelvényenként 1 *873 francot tenne s igy a szelvény-érték 15 francról 13'127 francra szállana le. De nemcsak a kötvény-birtokosok kamatélvezete van kitéve az adómentesség lejárta miatt a megcsonkítás veszélyének, hanem egyúttal az is nagyon kétséges, vájjon képes lesz-e a társulat a bécstriesti vonal hátralékos vételárát a kormánynak megtéríteni ? Ezen vételár törlesztése iránt az államkormány nyal 1867. évben kötött egyezmény 12-ik czikke értelmében az akkor hátralékban volt vételár törlesztésére, a mennyiben az elegybevétel 107,000 frtot tesz mértföldenként és évenként, annak xj\o része, — ha pedig az elegybevétel mértföldenként és évenként 110,000 frtot meghalad, annak V-t része fordítandó. Ezen arány most szükségkép meg fog változni. Az előbb idézett szerződési határozmányon kivül az emiitett 12 czikk ugyanis még azt is megszabja, hogy azon esetre, ha a társulatnak az 1880. évtől kezdve jövedelmi adót kell fizetnie, a fennebb emiitett Vio s illetőleg V 4 államnak mindaddig s azon arányban nem fizetendő, mig s a mennyiben annak igénybevétele a jövedelemadó fizetésére szükséges. Azon kérdés támad tehát, vájjon az államnak eddig fizetett törlesztési részletek a jövedelmi adó fizetésére igénybe
