Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 3. évf. / 1880 (Budapest, 1880)

I. Társulati Magyar vasutak - 6. Első erdélyi vasút

64 Első erdélyi vasut-társulat. fi 7 résztöke, illetőleg kamat és törlesztés erejéig, az egyes kötvénybirtokosokkal pedig csak azon részösszeg erejéig áll tartozási viszonyban, mely az illető részkötvény után tőke és kamat fejében az egyes vasut-társulatra, annak az összkölcsönben való részesülése arányában esik. Habár nem is tartozik az 1879. év történetéhez, mégis megemlítendő azon tárgyalások lefolyása, melyek az e. erdélyi vasút államo • sitása iránt a folyó 1880. év elején a kormány által megindittattak. A közmunka és közlekedési m. k. ministerium egyidejűleg a tiszavidéki vasút államosítása iránt megindított alkudozásokkal, a folyó 1880. évi január havában az első erdélyi vasút társulatot is felszólította, hogy vonalainak az állam által leendő átvétele s illetőleg átadása iránt alkudozásba bocsátkozzék, különösen kiemeltetvén az illető ministeri leiratban, hogy az államosítás oly alapon van czélba véve, miszerint a részvényesek és elsőbbségi kötvény-birtokosok igényei teljesen kielégíttessenek, — a mi különben azon nagy fontosságnál fogva, melyet a kormány ezen igények kielégítésének már a közhitel szempontjából is tulajdonit, — igen természetes dolognak volt tekintendő. Szemben ezen határozott kijelentéssel, az igazgatóság elhatározta, hogy az ajánlott tárgyalásokba belebocsátkozik, természetesen a végelkatározást a közgyűlésnek tartva fenn. — Az igazgatóság megnevezvén tehát meghatalmazottjait, azok a kormány részéről kiküldött bizottsággal megkezdték a tárgyalásokat. — E tárgyalások alapjául a kormány képviselői által a következő szerződési tervezet terjesztetett elő, u. m. 1. §. Az első erdélyi vasut-társulat átbocsátja jelen szerződés jogérvényre lépte után azonnal összes vonalait s az azok tartozékát képező összes ingatlanokat s a budapesti igazgatósági épületet a magyar állam kizárólagos tulajdonába és birtokába teljes felszerelésekkel s a társulatnak jelenleg tulajdonában létező összes ingókkal, pénztári készletekkel s aktiv követelésekkel, egy szóval összes ingó s ingatlan vagyonát s jogot ad a magyar kir. kormánynak, hogy ezen vasutvonalak s tartozékainak tulajdonára vonatkozó jogát, ezen szerződés alapján további meghallgatása nélkül telekkönyvileg a magyar államra átkebeleztethesse. 2. §. A magyar állam átveszi jelen szerződés jogérvényre lépte után azonnal az emiitett összes vonalakat az 1. §-ban emiitett tartozékaikkal együtt, mindazon terhekkel, melyek azokon jelenleg léteznek; nevezetesen a társulat elsőbbségi és új beruházási kölcsönével, továbbá a társulatnak még függő tartozásaival s lemond azon előlegek s kamatjaik megtérítésére való igényeiről, melyeket államhiztositás czímén a társulatnak kiszolgáltatott. 3. §. A magyar állam kötelezi magát, hogy az első erdélyi vasut-társaság részvényeseinek 1880. év végéig a társulat helyett 2

l/2 százalék osztalékot fizet ezüstben, mely czélra a társulati részvények a megállapított szelvénybeváltási határidőkben az országos központi főpénztárnál vagy a bécsi hitelintézetnél be lesznek mutatandók. Egyúttal magára vállalja az állam a b. Klein testvéreknek kárpótlás fejében 1880. év julius l-én és 1881. évi január l-én fizetendő, összesen 350,000 frtnyi kárpótlási összegnek kifizetését. 4. §. A tulajdonjog átruházása következtén köteles a magyar állam az első erdélyi vasut-társulat összes részvényeit államkötvényekkel olykép beváltani, hogy minden 5 darab egyenkint 200 frtról szóló részvény helyett 6 darab 100 frtos, 6 százalékkal kamatozó aranyjáradéki állami kölcsönkötvényt szolgáltat ki az illető részvények birtokosainak. A részvények elévülés terhe alatt beváltás végett 1881. év végéig bemutataudók. A társulat részvényeinek ily módoni beváltását 1881. január hó 1-től kezdve, maga a kor-