Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)
Társulati Magyar vasutak. - VI. Eperjes-tarnowi (magy. rész) vasút
Eperjes-tarnowi vasut-tárgulat. •95 1878. évi junius hó 14-én került az tárgyalás alá s némi vita után a közlekedési bizottság ajánlatára a pénzügyi bizottság többsége elfogadta a kormány javaslatát s azt a képviselőházhoz 1878. évi junius hó 20-án benyújtott jelentésében helybenhagyásra ajánlotta. A törvényjavaslat azonban már az első tárgyalás alkalmával, úgy a közlekedési, mint a pénzügyi bizottságban heves ellenzékre talált, és pedig nemcsak a kassa-oderbergi vasút javasolt kártalanítása, hanem a két vasútnak tervbe vett egyesítése is elleneztetett. A kormány által ajánlott egyesítés ellen az ellenzék részéről felhozott érveket érdekesnek tartom e helyütt fölsorolni. Az ellenzék első sorban a kassa-oderbergi vasútnak az állam által való megvételét ajánlván, oda nyilatkozik, hogy azon esetben, lia a kassaoderbergi vasút, mint magánvállalat fennmarad, az eperjes-tarnowi vasút magyar részével való egyesítés sem forgalmi, sem pénzügyi tekintetben nem látszik indokoltnak, mert az eperjes-tarnowi vasútnak megvan a kassa-oderbergi vasúttól egészen eltérő iránya s alig van ezen vonal az oderbergi vonallal legkisebb kereskedelmi összefüggésben. Egy tekintet a térképre meg kell hogy győzzön az ellenzék nézete szerint mindenkit arról, hogy az eperjes-tarnowi pálya egészen más irányú, mint az, melyhez csatoltatni a kormány javasolta. — Az eperjes-tarnowi vasút szerintök helyes vasúti politika mellett ugy kereskedelmi, mint védelmi szempontból nem lehetne másnak tulajdonában, mint annak, ki tulajdonosa a Budapestről Miskolczon át Kassáig vezető vasútvonalnak. Ezen budapest-kassaabosi vonalnak természetes folytatása az eperjes-tarnowi vasút, mely Magyarország fővárosát összeköti Gácsország nyugoti részének központjával. — A kormányi indokolás azon egyetlen érve, mely szerint az eperjes-tarnowi vonal alkalmas lenne arra, bogy a Kassa vidéke és Oderberg közti forgalmat elterelje, az ellenzék szerint, önmagától elesik, mert Kassa-Oderbergbez Eperjes-Tarnow felé 448 kilométer, tehát 97'40 kilométerrel vagyis 25°/o~£d rövidebb, a kassa-oderbergi magyar vonalra nézve teljesen lehetetlen tehát az, hogy az 74-d hosszabb galicziai vonal terelje el a forgalmat a sokkal rövidebb magyar vonalról. De pénzügyi szempontból is perhorrescáltatott a két vasút egyesitése, mert miután a kassa-oderbergi vásut a garantirozott összegből már behozott 1875. évben 27 ,5°/o-ot, 1876. évben 34-97°/o-ot, 1877. évben pedig 40%-ot, — ellenben az eperjes-tarnowi vasút üzleti bevételei a kiadásokat sem fedezik, — a fusió esetén megrontatnék egy jó pálya egy rosz pályával, ezenfelül az eperjes-tarnowi vasút részvény-tökéje beolvasztatván a tagadhatlanul jobb oderbergi vasút részvényeibe, a fusionált vasútnak egykori beváltása mindenesetre nehezebben fogna menni, mint az most történhetnék, a midőn a két vasút külön-külön rendezésére önként kínálkozik az alkalom. Ezeknél fogva az ellenzék a tervezett fusiónak még czélszerüségét is kétségbe vonta. Az ez irányban nyilvánult oppositió folytán, — főleg azonban az országgyűlés berekesztéséig fennmaradt rövid munkaidőnek más foutosabb ügyek elintézésére történt felhasználása miatt, — a mint
