Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)

Társulati közös vasutak. - IV. Cs. kir. szab. Kassa-oderbergi vasút

2G0 Ca, kir. szab. kassa-oderbergi va«nt-társulat. göben levő tartozások is véglegesen elintéztessenek. E czélból, s esetleg egy megfelelő tartalék-alap létesítése czéljából.az igazgató-tanács egy névértékben és aranyban 6.828,000 o. é. írtról szóló elsőbbségi kölcsön kibocsátása iránt szándékozik javaslatot tenni a legközelebb összehívandó közgyűlésen, mely kölcsön évi kamatozása 341,400 o. é. frtot aranyban, 1962. évi január hó 1-jéig leendő törlesztésepedig 5218 frt 85 kr. évi hányadot szintén aranyban, összesen tehát évenkint 346,618 frt 85 krt aranyban igényelne. Ezen évi járadék — tekintettel a kormány közt ez iránt létrejött megállapodásra, 170,639 o. é. frt és 22 kr. erejéig a magyar állam részéről nyújtandó külön biztosításban, a fenmaradó összeg erejéig pedig a részvényesek terhére találná fedezetét. Az igazgató-tanács azonban, részint a fentebb emiitett elsőbbségi kölcsön sikeresebb értékesithetése érdekében, részint pedig a részvényesek által átengedendő ezüst biztosítási részletnek aranyra való átváltoztatása tekintetéből, de a nélkül, hogy a fentebbi „ezüst" kifejezés által az engedély-okmány 19. §-a értelmezésének praejndicáltatnék, azon kérelmet terjesztette elő, miszerint a szó an forgó elsőbbségi kölcsönnek megfelelő egész 346,618 o. é. forint 85 krnyi évjáradék aranyban, külön biztosítás alakjában, a magyar állam által vállaltassék el, mivel szemközt a társulat kész beleegyezni, hogy az eredeti biztosításból a magyar államot terhelő összeg 193,577 o. é. ezüst forint és 59 krral, mint a mely a részvényesek terhére elvállalandó évi járadéki részlet-összegnek megfelel, leszállittassék. Mely kérelem, a társulat pénzügyeinek sikeres rem ezése érdekében megfontolandónak találtatván, ennek folytán egyfelől a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi m. kir. ministerek, s másfelől a kassa-oderbergi vasut-társulat igazgató-tanácsa közt, a nevezett vasut építéséből fölmerült kölcsönös igények kiegyenlítése iránt, a következő szerződés köttetett: 1. §. A kassa-oderbergi vasut-társulat az e vasut építésénél fölmerült károk és több munkák kiegyenlítése, s egyátalában a társulat pénzügyeinek rendezése czéljából, 1876. évi január hó 1-étől kezdve az egész engedélyi idő tartamára az állam részéről 346,618 o. é. forint és 85 kr. erejéig aranyban külön biztosításban részesittetik. Ellenben a magyar államot e vasut irányában az eredeti biztosítási viszonyból folyólag terhelő évenkinti 2.408,390 o. é. ezüstforintnyi biztosítási részlet-összeg ugyancsak 1876. évi január hő 1-töl kezdve, a részvényesek terhére 2.214,812 frt 41 krra leszállittatik. — 2. §. A jelen külön biztosítás alapján kibocsátandó 6.828,000 o. é. aranyforint névértékű elsőbbségi kölcsönből befolyó összeg első sorban a 7. §-ban emiitett kincstári követelések, azután az épitési vállalat irányában elvállalt kárpótlási teher kiegyenlítésére, s végre egy, a társulat czéljaira szolgáló tartalék-alap felállítására fordítandó, mely tartalék-alap azonban csak a kormány beleegyezésével lesz felhasználható. — 3. §. Az 1. §-ban emiitett külön biztositás lényegileg az e vasut részére eredetileg biztosított tiszta jövedelmi összeg, s illetőleg a magyar vonalra eső részlet-összeg fölemelésének tekintendő, minélfogva az e czimen netán utalványozandó kincstári előlegek folyóvá tétele, kamatozása és visszatérítése tekintetében ugyanazon határozmányok lesznek irányadók, melyek az e vasut engedélyesei részére kibocsátott legfelsőbb engedély-okmányba, és az ennek kiegészítő részét képező pótegyezményekbe fölvétettek. — 4. §. A jelen külön biztositás alapján kibocsátandó elsőbbségi kölcsön terve az alólirott ministereknek előleges jóváhagyás végett be fog mutattatni. Szabadságában áll egyébiránt a társulatnak, e kölcsönt az osztrák vonalra eső beruházási kölcsönnel, föltéve, hogy erre nézve az illetékes kormány beleegyezését kieszközli, együttesen kibocsátani. — 5. §. A 2. §-ban emiitett kölcsön a már kibocsátott elsőbbségi kötvények birtokosainak jogsérelme nélkül, de az 1875. évi XLI. t.-czikk alapján a magyar vonalrész számára engedélyezett beruházási kölcsönt megelőző sorrendben lesz a pályára telekkönyvileg bekebelezendő. Az iránt, hogy e bekebelezés csak a magyar vonalra, vagy pedig tekintettel a 4. §-ban érintett eshetőségre, az egész pályára, és mily módon történjék, a kormány még a kölcsön kibocsátása előtt külön fog határozni, mely határozatnak a társulat magát aláveti. — 6. §. A kötvények bélyeg- és illetékmentesen állíttatnak ki, s szelvényeik 1881. évi márczius 18-áig adómentesek. A kölcsön betáblázása a pályatestre szintén illetékmentesen történik. — 7. §. A magyar vonal építésének ellenőrzése fejében a társulatra kivetett 122,272 o. é. forint kormányfelüg'yeleti költség fele, vagyis 61,136 forint, az üzleti számadásokba felvehető. Köteles ellenben a társulat: a) a megállapított