Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)
Társulati Magyar vasutak. - VI. Eperjes-tarnowi (magy. rész) vasút
Eperjes-tarnowi vasut-tárgulat. •97 80 krról, s mivel az üj részvények 4%-ra fognak szólni, az eperjesleluchowi részvényesek névleges tőkéje szaporodik 3o8,61ö frt 20 krral, mely többletnek 80 év múlva kezdődő törlesztését az állam biztosítja, de nem ingyen, hanem 7800 frt tartalékalapnak azonnali letétele mellett. Ezek szerint a fusio hasznos az államkincstárra nézve, a mennyiben egy önálló igazgatás esetén drága administratiót szüntet meg, mely folytonos üzleti deficittel fenyegetett; hasznos a közforgalomra nézve, mert egy elszigetelve álló rövid vasut beolvasztatik egy nagyobb hálózatba, mely mindenesetre képesítve lesz egyöntetű, s valószínűleg nem lesz kénytelen oly magas árszabályokat életbeléptetni ; továbbá az egyesülés folytán a főváros és az országhatár közt eső pályák száma egygyel csökken; hasznos az eperjes-leluchowi részvényeseknek, mert egy folytonos üzleti deficittel küzdő vasut czímletei helyett az új magyar vasutak legjobbikának czímleteit kapják cserébe; hasznos végül a kassa-oderbergi vasútnak is, mert egy fenyegető versenytől és pedig nem egyoldalulag, hanem minden érdekelt fél által hozott áldozatok árán végleg megszabadult. Ezen, a képviselőház közlekedési bizottságának 1879. évi ápril hó 26-án kelt, — a képviselőházhoz benyújtott jelentésében bővebben kifejtett indokok alapján a törvényhozás a tervezett egyesítést elfogadván, az egyesülés iránt kötött szerződés az 1879. évi XXXVIII. t.-cz. 4-ik §-ban jóváhagyatott és beczikkeíyeztetett. A beczikkelyezett szerződés következőleg hangzik : Szerződés, mely a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi m. kir. ministerek hozzájárulásává!, egyfelől a kassa-oderbergi vasut-tarsulat igazgatótanácsa, s másfelöl az eperjes-tarnowi (magyarorszagi részl-vasut igazgatótanacsa közt, a nevezett két vasut egyesítése iránt köttetett, a mint következik : 1. §. Az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részének kiépítésére ós üzletére vonatkozó, az 1871. évi XIV. törvényczikk által beczikkelyezett engedélyokmány, minden abból folyó jogokkal és kötelezettségekkel együtt, a kassaoderbergi vasuttársulatra ruháztatik át. — 2. §. Ezen átruházás folytán a két pályatest egyesítése akkép történik, hogy a jelen szerződés alapján egyesült társulatnak, mint olyannak számadásai és mérlegei egységesen vezettessenek, jogában állván egyébiránt a kormánynak, a társulat magyarországi vonalainak egyes szakaszairól külön üzlet-számviteli könyveket is vezettetni, azon esetre, ha ez, tekintettel a kassa-oderbergi vasut osztrák és mostani magyar vonalai közt az állami biztosításból folyólag fennálló elszámolási viszonyra, szükségesnek mutatkoznék. Világosan kiköttetik azonban, hogy az egyesült társulat összes magyarországi vonalai, az eperjes-leluchowi vonalat is ideértve, a magyar államkincstár irányában az elvállalt biztosítási kötelezettség tekintetében, minden körülmények közt egységes egészet képezzenek, s hogy különösen az osztrák vonallal fennálló elszámolási viszony épségben tartásával mindaddig sem üzleti hiánylatról, sem üzleti fölöslegről ne lehessen szó, mig a magyar vonalak összes bevételei ugyanazon vonalak összes kiadásait fedezik, illetőleg mig az ezen vonalak részére biztosított tiszta jövedelem teljesen el nem éretett. — 3. §. A két társulat részvény-tökéjének ez idő szerinti állása a még függő pénzügyi kérdések egyidejű rendezése czéljából következőleg constatáltatik : A kassaoderbergi vasut részvénytőkéje áll 97,063 darab 200 o. é. forintról szóló részvényből = 19.412,600 forint névértékben, melyre az e vasut számára eredetileg biztosított tiszta jövedelemből, — az első sorozatú elsőbbségi kötvények kamatozásának és tervszerű törlesztésének levonása után s a törlesztési hányadon kivül — ez idő szerint 5°/o évi osztaléknak megfelelőleg 970,630 o. é. forint esik ezüstben. Az eperjes-tarnowi (magyarországi rész)-va3iit részvénytőkéje Magyar vasúti évkönyv 1879. 7
