Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)

Társulati Magyar vasutak. - X. Mohács-pécsi vasút

46 M. kir. államvasutak. A m. kir. államvasutak hivatalnokai és szolgáinak nyugdíjintézete az 1878. évben elérte fennállása nyolczadik évének betöltését, vagyis azon időpontot, a melytől kezdve megalakulásának első évéből való tagjai már mindnyájan nyugdíjra birnak igénynyel. Az alapszabályok 1870. évi márczius 13-án nyervén jóváhagyást, ennek alapján a nyugdíjintézet 1870. évi április 1-vel lépett életbe; s az 1878. év végén 266-an voltak olyan tagjai, kiknek esetleg már nyugdíjra van igényök. Ez igények számszerű összege az illető 266 egyén utolsó három évi fize­tésének átlagából, vagyis 211,581 frt 96 krból 39.4°/o-ot, azaz 83,298 frt 3 krt tesz. E teherrel szemben a fennebbi kimutatás 830,672 frt 30 krnyi tiszti vagyont mutat és az 1877. év végén volt vagyonálladékhoz képest a nyugdij­alap az 1878. évben 184,923 frt 48 krral szaporodott. E rendkívüli szaporodás abból származott, hogy a duna-drávai vasútnál fennállott nyugdíjintézet vagyonával és tagjaival az államvasutak nyugdíjinté­zetébe beolvasztatott. E beolvasztás és folyó felvételek által a nyugdíjintézet tagjai közé iktattatott az 1878. év folyamában összesen 173 tag, megszűnt tag lenni halál, elbocsátás és felmentés folytán, összesen 73 » tiszta szaporodás tehát összesen 100 tag, kiket az 1877. év végén volt 1594 taghoz számítva, volt a nyugdijintézeti tagok létszáma az 1878. év végén összesen 1694. Nyugdíjat a bizottság az 1878. év folyamában következő okokból folyósított: Rokkantság miatt egy mozdonyvezetőnek 262 frt évi nyugdijat, ki azonban alig négy hó múlva elhalván, e nyugdíjösszeg 2/s része, vagyis 175 frt özve­gyének utalványoztatott. Baleset, vagyis szolgálatban történt elszerencsétlenülés következtében egy kalauz özvegyének adatott 100 fit évi nyugdíj, két árvájának összesen 28 frt 80 krnyi évi segély. Érzékenyebben érinté a nyugdíjalapot az államvasutak vonalai igazgatá­sának egyesítéséből származott személyzeti létszám-leszállitás. Ez alkalommal a nyugdíjintézetnek egyrészt még hosszabb szolgálatra képes, másrészt nagyobb szolgálati fizetésben volt tagjai mentetvén fel a szolgálat alól, e rendkívüli eseményből a nyugdíjalapra évi 6150 frtnyi teher háramlott. Az 1877. év végén folyósítva volt nyugdíjak összegén a mult év folya­mában még azon változás fordult elő, hogy egy kalauz özvegye férjhez menvén, 100 frt évi nyugdijára, további jogairól való lemondása után, neki 300 frtnyi alapszabály szerű végkielégítés adatott. Az 1878. év végéig folyósított nyugdijak és segélyek évi összege 8458 frt 72 kr., vagyis az ugyanazon év végén volt tiszta vagyonnak nem egészen 1-2%-a, igy tehát, mivel a nyugdijalap átlag 7-5%-ot kamatoz, a tagok évi járulékain és kormányadományon kiviií a nyugdíjintézet tőkéje még ennek 6'3%-ával növekedhet. A nyugdijintézeti tagok létszámából az 1878. év folyama alatt kitörölt 73 tag, volt tagsági ideje alatt befizetett a nyugdíjalapba, és pedig: 20 és 50 százalékos járulékot . . . 10,701 frt 8 krt 3 és 472 » » ... 9,727 » 79 » összesen tehát: 20,428 frt 87 krt, mihez hozzáadva a 3 és 472 százalékos járulékkal egyenlő alapszabályszerü kormányadományt . 9.728 frt 79 krt, az 1878. év folyamában kilépett 73 tag után jutott a nyugdijalapba összesen 30,156 frt 66 kr., miből levonva ugyancsak e 73 tag közül egyesek után kiadott végkielégítéseket és visszatérí­téseket, vagyis 4,262 frt 46 krt, maradt e tagok után a nyugdijalapban a nyugdijak fedezésére 25,894 frt 20 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents