Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)
Társulati Magyar vasutak. - X. Mohács-pécsi vasút
20 II . kir. államvasutak. 20 eredményében ismét az osztrák államvasuttársulat búzná a baszon oroszlánrészét, mit az állam köteles meggátolui, s e szerint az alföldi vasútnak nem lehetvén az engedély megszerzése esetén sem kilátása arra, bogy a dálya-szegedi vonalrész forgalmát növelhesse, igen hihetőleg azért nem volt hajlandó a kormány ajánlatát elfogadni, mert belátta, hogy mit sem nyerhet. Ily körülmények között tehát a kormány is kénytelen volt feladni tervét, s államköltségen kiépíteni a vonalat, minek azon előnyös következménye lett, hogy a vasútvonal üzletkezelése is véglegesen a m. k. államvasutak igazgatóságára bízatott. — A kormány eme elhatározásai az 1879. évi VII. t. ez. által időközben szentesítve is lettek, a mennyiben e t. ez. a dálya-vinkovczei vonalnak állami költségen való kiépitését engedélyezi s egyúttal elrendeli, hogy »a vasút üzlete államilag és pedig a folytatását képező viukovcz e-b r ó d i vasúttal együttesen lesz kezelendő.« Az 1878. év folyamán üzletbe vett harmadik vonal a budapesti összekötő vasútnak a fővám ház hoz vezető szárnyvonala. Ezen szárnyvonal, melyen a mütau-rendőri bejárás 1878. évideczemher bó 30-án tartatott meg, a fővonal »Ferenczváros« állomásából iudul ki s a soroksári országút áthidalása utáu egy nagy körivvel a Duna partjára kanyarodva, a fővonal Duua-hidjáuak rakparti nyílása alatt halad el és a fővámházi épületnél ér véget. Az egész szárnyvonal hossza 3 547 kilométer, melyből töltésre 3231 folyó-méter és bemetszésre 316 folyó-méter esik. A legmagasabb töltés 10'5 méter; a legmélyebb bemetszés 1'4 méter; a legnagyobb emelkedés 9'0 °/oo; a legkisebb ívsugár 300 méter. Van a vonalon egy 12'0 méter és egy 28'0 méter nyílású vashid és 7 db. útátjáró a pályaszinben. — A kisebb átereszek száma 6, össznyilásuk 4'4 méter. — E szárnyvonal, mint a budapesti összekötő vasút kiegészítő része, szintén csak a teherforgalom czéljaira használtatik. A fejlődő forgalom igényeinek kielégitése, részben pedig a szállító-képesség emelése érdekében az 1878. év folyamán a következő kiegészítési, bővítési és új építkezések létesíttettek, úgymint: Térfelügyelőségi épület a budapesti pályaudvar Kőbánya felé eső végéu irodákkal és laktanyákkal 3.500 frt. A tehervonatok kezelése a raktárak közelében, tehát az állomásnak Kőbánya felé eső részén történt, valamint a fömühelylyel való közlekedés is itt eszközöltetett. A szolgálatot tevő hivatalnok pedig a távol eső raktári épületben a víztorony közelében volt elhelyezve, mi felette czélszerütlen és a szolgálatot kivált éjjel nagyban megnehezítette. Minthogy az elősorolt nehézség a forgalom biztonságára káros befolyást gyakorolt, a tervezett létesítmény biztonsági szempontból is előállítandó volt. Útépítés és csatornázás a budapesti széncsúszdák mentében 36,750 frt.
