Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 2. évf. / 1879 (Budapest, 1879)

A magyar vasuti - ügy 1878. évben

A vasutügy 1S7S. évlicn. 7 Tanulmányozás és tervezés alatt voltak a budapest-zimonyi vasút és a mezőtúr-szarvasi másodrendű vasút, melynek kiépitését a tiszavidéki vasút közgyülésileg el is határozta, *) továbbá a Deés-től Apahidáig vezető, úgynevezett szamosvölgyi vasút, — a Zombor és Apatin közt építendő lóvonatu vasút és végül egy Nagy-Suránytól Aranyos-Marótbon át Feuyő-Kosztolányig vezetendő keskenyvágányú vasút. Ezen keskeuy-vágányú vasút az osztrák államvasút TótmegyerNyitra másodrendű vonalának a nagy-surányi ezukor-gyár^ mellett levő régi állomásából ágaznék ki és a Zsitva völgyében Ördögön, Verebélyen és Aranyos-Maróthon át a fenyő-kosztoláDyi erdőkig vezettetnék, körülbelől 53-0 kilométer hosszban. Az engedélyért folyamodó gróf Keglevich István a tervet és költségvetést benyújtván, azok, valamint a vonal is a helyszínén a kormány által megvizsgáltattak, s a folyamodó gróf az engedélyezési feltételek megállapítása végett meg is hivatott, azonban nem jelent meg, sőt ugy látszik, hogy egyelőre legalább felhagyott e vasút létesítésének tervével. A Szamosvölgybeu Apabidától Szamosujvár érintésével Deésig tervezett másodrendű vasút a m. k. államvasutak keleti vonalának apahidai állomásából ágaznék ki, további folytatásában érintené Apahida, Nemes-Zsuk, Válaszút, Nagy-Iklód, üengeleg községeket, továbbá Szamosujvár várost, Szamosujvár-Némethi községeket és a Deés városnak északkeleti oldalán létesítendő végállomással végződnék. A vasútvonal hossza 45'200 kilométer lenne. Az épités és üzleti berendezés tekintetében az arad-körösvölgyi vasút vétetvén miutául, az összes építési és fölszerelési költség a forgalmi eszközök beszerzésével együtt 720,000 frttal, vagyis mértföldenként 120,000 frttal irányoztatott elő. — A vasút tervezője báró Báuft'y Dezső az engedélyokmány tervezetét a f. 1879. év elején benyújtván a közmunka- és közlekedési m. kir. ministeriumhoz, a vele megtartott engedélyezési tárgyalás folyamán az építési és üzleti feltételek, valamint a tőkeszerzés módozatai megállapítva, s illetőleg megbeszélve lettek. E feltételek egészen azonosak a többi másodrendű, különösen az aradkőrösvölgyi és mezőtúr-szarvasi vasutakra nézve kikötött feltételekkel. A vasút alaptőkéje valóságos értékben 800,000 frttal lett megállapítva, mely tőke fejében 1.000.000 frt névértékű elsőbbségi és törzsrészvények lesznek kibocsátandók, és pedig a tőke egyik féle része erejéig elsőbbségi, másik felerésze erejéig törzsrészvények. Mindkét nembeli részvények egyenlően 5°/o osztalék élvezetére lesznek feljogosítva, s az osztalék élvezete tekintetében az elsőbbségi részvények előjoggal birnak a törzsrészvények felett. A vasút 30 évi adómentességen kiviil azon kedvezményben részesittetuék a kormány részéről, hogy névszerinti értékben átveendő törzsrészvényekért 300,000 frt értékű síneket fogna a vasútnak adni. Miután a törzsrészvénytöke, mintegy 200,000 frt erejéig az érdekeltek által már biztosítva van, az állami hozzájárulással együtt a törzsrészvények *) Lásd a tiszavidéki vasútra vonatkozó történeti adatokat