Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - XII. Tiszavidéki vasút

224 Tisza vidéki vastít-tarsulal. 1863. év deczember hó végével 42.511,742 frt 6 krral állapíttatott meg azzal, liogy jövőre is e tőke szolgál az állam által biztositott S^/o-os tiszta jövedelem kiszámításának alapjául. Megengedtetett továbbá e beruházási tökéhez csatolhatni az 1864. évtől kezdve pótlólagos és kiegészítő építkezésekre fordított s fordítandó költségeket is, melynek összege 4.300,000 frt maximai összegben állapíttatott meg azzal, hogy mindenkor, a hol ilyféle utólagos vagy kiegészítő, építkezésről van szó, az állam - kormány helybenhagyása kikérendő, s liogy az ily munkálatok csak a kinyert jóváhagyás után foganatosíthatók, s csak azután csatolandó az azok után járó költség a beruházási tőkéhez. Az ekkép megállapított, s illetőleg 1865. év végén 42.524,692 frt 40 krral helyesbített töke után a társulatnak kijáró biztosítási pótlék összege 1861—1865. évekre bezárólag, a pótszerződést helybenhagyó rendeletben 4 566,978 frt 31 krral számjeleztetvén, ezen követelés a társulat javára, mint 4°/o-al kamatozó s a kincstárnak visszafizetendő előleg 1867. évben ki is fizettetett, kilátásba helyeztetvén, hogy jövőre a részvény- és kötvényszelvények beváltására szükséges előlegek minden egyes üzletévben rendesen folyósittatni fognak, és pedig a) félévenként a cs. kir. hitelintézetnek a sorsjegy-kölcsönért járó évi fizetések teljesítésére és l) ugyanezen batáridő alatt a 15.750,000 frtnyi értékben kibocsátott elsőbbségi kötvények után járó kamatoknak az 1/s százalékos törlesztési hányaddal együtt való kifizetésére, a mennyiben t. i. az elért jövedelemből e terhek fedezhetők hem lennének. Az állambiztositási viszonynak ekkép történt rendezése után a társulat a pest—miskolczi vonal kiépítését vette czélba, de ezen tervét nem valósitliatta, minthogy az időközben megalakult magyar kormány a hatvan—miskolczi vonalnak államköltségen való kiépítését elhatározta s meghiúsult ennek folytán a társulatnak abbeli törekvése is, melyet a pest—hatvan—miskolczi vonal üzletvitelének megszerzésére irányzott. E közben a vonalak jövedelmezősége évről évre oly mérvben fokozódott, bogy 1866. évben már az összes kamat és törlesztési terhek fedezése után 395,843 frt 87 krnyi jövedelmi fölösleg maradt rendelkezésre, mely a kormány engedélyével nem fordíttatott az igénybe vett állami biztosítási előlegek s kamatjaik törlesztésére, hanem kiegyenlittetett ezen fölöslegből a Szolnok— debreczeni vonal épitési költségeinek teljes fedezésére annak idején fölvett 200,000 frtnyi függő kölcsön s a maradványból 150 db. fedett teherkocsi szereztetett be. A társulat a vonalok jövedelmezőségének folytonos gyarapodására való tekintettel, arra forditá csakhamar figyelmét, liogy az államtól igénybe vett előlegeket letörlesztvén, az állami gyámság alól ez utón mielőbb megszabadulhasson, mi mellett még czélba vette a couventionális értékről szóló, nagyobbrészt 70%-al befizetett részvényeknek bevonását s azok helyett teljesen befizetett, 200 o. é. frtról szóló részvények kiadását. Mindkét irányban siker koronázta a társulat törekvéseit. Az 1868. évi LI. t.-cz. által ugyauis a tiszavidéki vasut-társulat részére 1861. évtől 1867. évig kamatbiztositás