Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Magyar vasutak - III. Arad-temesvári vasút

Arad-temesvári vasut-társulat. 57 vasút összes czimleteit megvásárolta, hogy ekkcp a pálya tényleges tulajdonosává lehessen s ily módon legalább az lizlet kezelését magának biztosíthassa. A kormány azonban az iizletkezelés átvételét is megtagadta az osztrák államvasuttársulattól, s igy jutott az üzletkezelés előbb ideiglenesen az alföldi vasút, később pedig az 1870. évi deczember hó 21-én kelt egyezmény alapján véglegesen és szerződés szerüleg a tiszavidéki vasút kezeibe, melynek igazgatósága az aradtemesvári vasút üzletvezető igazgatóságaként működik jelenleg is. Megjegyzésre méltó e helyütt, hogy a fennehbi Uzletszerzödés 1877. évi ápril hó 7-én lejárandó volt, minek folytán a társulat e szerződést fel is mondta, fölszólitván a csatlakozó pályákat azon föltételek közlésére, melyek mellett a pálya üzletvilelét 1877. évi ápril hó 7-től kezdve elvállalni hajlandók volnának. Mindhárom csatlakozó pálya, u. m. az osztr. állami, erdélyi és tiszavidéki vasút hajlandónak nyilatkozott az üzlet átvételére, legelőnyösebb ajánlatot tevén az osztrák államvasút, leghátrányosahbat a tiszai vasút. A társulati igazgatóság természetesen az osztrák államvasút ajánlatát terjeszté fel jóváhagyásra a kormányhoz, mely azonban a kikért jóváhagyást megtagadta, utasítván az igazgatóságot, hogy a tiszai vasúttal lépjen szerződésre, minek lehetővé tétele végett a kormány maga közbenjárt a tiszai vasútnál, hogy ajánlatát leszállítsa. A közbenjárás eredményre is vezetett, 1877. évi ápril hó 6-tól 1882. évi ápril hó 5-ig terjedő ujabb öt év tartamára lényegesen kedvezőbb szerződés köttetett a tiszai vasúttal; nevezetesen a tiszai vasút átvette az üzlet kezelését a nélkül, hogy a központi vezetésért valamely kárpótlást igényelne, mely engedmény által az előbbi szerződés feltételeivel szemben az arad-temesvári vasút javára az üzleti kiadásoknál évenként körülbelül 30.000 frtnyi megtakarítás biztosíttatott. A társulat 1872. évi junius hó 9-én tartotta első rendes közgyűlését, melyben egyéb, e helyütt felemlitést nem érdemlő határozatokon kivül az igazgató tanácsosok jelenléti jegyeinek értéke egy-egy ülés után a következő öt évre 10 frthan, a társulati székhelyen kivül tartózkodó igazgatótanácsosok útiköltségei pedig egy-egy ülés után 50 frthan állapíttattak meg. Az 1877. évi május hó 13-án tartott köz gyűlés a jelenléti jegyek értéket ujabb öt évre szintén 10 frttal állapította meg. Az első, az engedélyesek által a kormány jóváhagyása mellett megválasztott igazgatótanács következő tagokhói állott: Gróf Zichy Heniik, elnök. Weninger Vincze, alelnök. Házmán Ferencz, Schicfner Gyula, Schnedár János, Tschögl János, Kopp Emil, Blasovits Károly. A társulati alapszabályok 1876. évben az uj kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t.-cz.) határozataihoz képest módosítva lettek. Ezen módositott alapszabályok szerint a társulat ügyeit vezeti a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelő bizottság. A közgyűlés évenként egyszer tartatik Budapesten, mint a társulat székhelyén, az alapszabályokban meghatározott esetekben azonban rendkívüli közgyűlés is tartathatik. Minden 25 részvény egy szavazatra jogosit, mely jog személyesen, vagy meghatalmazott másik szavazatképes részvényes által is gyakorolható. A közgyűlés határozatképes, ha az igaz-