Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Hajózási vállalatok - XXXI. Ferencz-csatorna-társulat

Ey^G) Ferencícsalortia-tSrsníat. A Sugoviczán keresztül a tápzsilipen alul, valamint a ldkötö alsó végén a Duna legmagasabb vize ellen töltések építtettek, és a Sugovicza elmetszett szakaszainak vízzel való táplálása. czéljából átereszekkel láttattak el, mind a két töltésközlekedésnek is szolgál. A Sugovicza 10°, az átmetszés pedig 8° fenékszélességben és a dunai kis vizszin alatt 6' mélységben ásatott ki. A kikötő közvetlenül a város alatt fekszik; fenékszélessége részben 50 öl, részben 20 öl, 7600 [>ül területtel; jobbra-balra rakpartok terülnek el. A kikötő közelében álló épületben a távirda rendeztetett be. A sugoviczai csatornarész a kikötővel együtt a Dunával közvetlen összeköttetésben lévén, mindazon vizszinváltozásoknak van kitéve, melyek a Dunában előfordulnak, mi okból itt az építményeket a legnagyobb árvizek fölé volt szükséges emelni. A Baján fölüli községek határaiban összegyűlő belvizek lecsapolása czéljából, melyek ezelőtt a Sugoviczába találták lefolyásukat, egy külön a Dunába nyiló lecsapoló csatorna építtetett. A Ferencz-csatorna vizszerkezete. A csatorna leglényegesebb alkatrészét a viz képezvén, szükséges röviden megemlíteni azon viszonyokat, melyek a csatornában alakulnak, midőn annak vize a hajózás vagy öntözés czéljaira igénybe vétetik, tekintettel a Dunának — melyből a csatorna tápvizét nyeri — különböző' vízállásaira. A csatorna építésénél használt alappontok a petronelli dunai hasonlító sikhoz lévén viszonyítva, itt is ezen síktól lefelé mért függők hosszúságai fogják a különböző vizszin-magasságokat jelezni. A régi csatornának van különben egy saját hasonlító síkja, mely a dunai síknál 15-2' ll"-kel alább fekszik: ez azonban most már nem használtatik, mióta a számítás az adriai tenger színétől métermértékben történik. A régi csatornának föhiánya, mint már említve volt, az egyes tartányok fenekeinek magas fekvésében rejlik. így az I-sö tartány feneke a battinai Duna seinpontjánál 3—4 lábbal magasabban fekszik; igen természetes, hogy a hajózáshoz szükséges vízmélység a Dunából alacsony vízállásnál többé elö nem állitható, és a hajózsilipelés, elpárolgás és beszivárgás folytán támadt vízveszteségek miatt, melyek nem pótolhatók, a hajózásnak a csatornában meg kellene szűnnie, ha a megkívántató vízmennyiség egy 10 lábbal magasabb pontról a tápcsatorna által nem vezettetnék be. A régi csatorna 1-sö tartányábau a rendes hajózási vizszin 201' függővel bir, tehát a Duna vizszinének legalább ily magasnak kell lennie, hogy a csatornát táplálhassa. Ezen 201 lábnak megfelelő vízállás azonban Battinánál 0 fölött 12 lábnak, Budapesten pedig mintegy 10 lábnak felel meg, s miután Budapesten a közép vízállás 30 évi észlelés átlagos értékét véve 7'/Y, (7' 5"): ebből látni, hogy a régi csatorna vizet a Dunából csak a középvizmagasságot jóval meghaladó vízállásnál kaphatott, ezen alul pedig leginkább csak a légesapadék és a »Bara« általi elégtelen táplálására volt szorulva, mely körülmény — tekintve, hogy öszi időben, a mikor a hajózás legélénkebb, a Duna vízállása rendesen csekély szokott lenni — ezelőtt a csatornai forgalom legnagyobb hátrányára volt. Ez okból kénytelen volt a társulat azon idő alatt, mig a tápcsatorna épült, nehogy a vizi közlekedés egészen fönnakadjon, a csatornát vizemelö gőzgépekkel táplálni, mi a társulatnak a gépek beszerzési költségeivel együtt 57,000 írtjába került. Midőn tehát a Duna vizállása 201 lábra alászáll, akkor az alsó csatornaszakaszok számára a vizet már kizárólag a tápcsatornának kell adni, mi czélból Baján a tápzsilip tiltói bizonyos magasságra fölhúzatnak s a viz azon átbocsáttatik.