Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)

Közúti vasutak - XXIII. Budai közúti vasút

Budai közúti vanut-táraulat. 4g3 Történeti adatok. Gróf Festetits Béla, Balásy Antal és érdektársai 1807. évi junius hó 28-án engedélyt nyertek egy lóvonatú közúti vasut építésére és üzletére a budai hidfötöl Ó-Budáig, egy szárnyvonallal a cs. kir. élelmezési raktártól a zugligetbe, előjog biztosíttatván részökre egyúttal minden Buda város határán belől netán jövőben tervezendő közúti vasutakra. Az engedélytartam a forgalom megnyitásától számitandó 40 évre állapíttatott meg, kiköttetvén, hogy a pálya az engedély kiadását követő két év leforgása alatt a közforgalomnak átadassék. Miután engedélyesek a részletes engedélyezési feltételek iránt Buda város közönségével a szerződést megkötötték, — se hatóságtól az épitési engedélyt 1867. évi szeptember hóban kinyerték, — még ezen hó 28-án megkezdték az épitést, s 1868. évi május hó 18-án a kiépített Buda—é-budai vonalat már átadták a közforgalomnak, mig a zugligeti vonalat 1868. évi junius hó 30-án helyezték üzletbe. A pálya épitése nem csekély nehézséggel járt, minthogy a zugligeti vonalon jelentékeny emelkedések és kanyarodások fordulnak elő. Az engedélyesek csakhamar megalakították a részvény-társaságot, s az alaptőkét 400,000 frtban meghatározván, 2000 drb. 200 o. é. frtos részvény kibocsátása utján szerezték be. Az alakuló közgyűlés 1868. évi január hó 18-án tartatott meg. Alighogy forgalomba helyeztettek az engedélyezett vonalak, csakhamar kitűnt, hogy a vállalat jövedelmezősége s illetőleg fennállhatásának biztosítása érdekében a hálózat tovább fejlesztése okvetlenül szükséges. Az 1869. évi márczius bó 16-án tartott első közgyűlés el is határozá egy Budától Promontorig vezető vonalnak kiépítését s a zugligeti vonalon gőzmozdonyoknak alkalmazását. E munkálatok 500,000 frtra előirányzott költségeinek fedezetéül egyelőre 750 drb. 200 frtos részvénynek kibocsátása liatároztatott el, — későbbre tartatván fenn a még szükségelt összeg beszerzéseül újabb 1750 drb. részvénynek kibocsátása. Az előbbi 750 darab részvény kibocsátása 1869. évi augusztus havában tényleg meg is történt, miáltal az alaptöke 550,000 frtra emelkedett, — 1876. évben 310 drb. a társulat tulajdonában volt részvény megsemmisíttetvén, az alaptöke 2440 drb. részvényre, vagyis 488,000 frtra szállíttatott le.— A zugligeti vonalon a gőzmozdony nyal kísérlet tétetett, mely azonban nem sikerült,— mire aztán a terv elejtetett, — nemkülönben abban maradt a buda-promontori vonal tervezett kiépitése is. A Margit-hid kiépítésének közeledtével a társulat is igyekezett e bidon át egy átkelési vonalra nézve az épitési és üzleti engedélyt megszerezni, — azonban itt sem ért czélt, — sőt e törekvésének végeredménye lön a társulati hálózatnak eladása. A társulati hálózat ugyanis oly csekély jövedelmet hajtott fel, mikép az alaptőke kamatozása sem nyert fedezetet; — cz okból, s mert a társulat pénzügyi helyzete különben is bonyolult és zavart volt, — a válság megelőzése végett kénytelen volt a társulat hálózatát a pesti közúti vaspálya-