Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878)
Közös vasutak - XIX. Magyar nyugoti vasút
Magyar nyugott vasut-társulat. 4?6Ö névleges 100 arany frt után valódi 69 r'/io arany frtban átveszi. A kötvények aranyban 5°/o-ot kamatoznak s 50 év alatt 0*4777°/o hányaddal törlesztetnek. A kölcsönügylet még nincs lebonyolítva, de annak fejében a társulat az Üzleti számlán meghagyott új beruházási kiadások utján, — s az anyagszerckre teljes összegben engedélyezett külön előleg által már csaknem teljesen ki lett elégítve. A stíriai vonal javára a cs. kir. kormány által 90,000 frt anyagkészlet-alap lett engedélyezve. Megjegyzendő, hogy a társulat lépéseket tett a kormánynál az iránt, hogy a fentebbiek szerint már kibocsátott 2.009,209 frt ezüst értékű elsőbbségi kötvényeket is az arany és ezttstérték közti árfolyam külömbözetének megfelelő aranyértékü kötvényekkel beszerezhesse; — ebbeli törekvései azonban sikerre nem vezettek. A m. nyugati vasut, mint már fennebb említtetett, 1873. évi május hó 1-én egész kiterjedésben át lett adva a közforgalomnak. — 1874. évi julius hó 3-án már az egész vonalon meg volt ejtve a műszaki felülvizsgálat. Az ezen alkalommal constatált hiányok helyreállítása tárgyában a volt engedélyes, a m. átalános hitelbankkal egyezmény jött létre, mely szerint a még hátra volt munkálatok teljesítését 870,000 frt átalány-kárpótlás mellett a társulat vállalta magára. A vasut forgalomba helyeztével az igazgató-tanács a társulat vitális érdekeinek előmozdítása czéljából lépéseket tett az iránt, hogy a társulat gráczi pályaudvara, a grácz-köílachi vasut és köszénbányatársulat pályaudvarával Gráczban összeköttessék ; s minthogy a cs. kir. kereskedelmi ministerium e tárgyban a tervezett bécs-novi vasúttal, mely a m. nyugati vasut fehringi állomását érintette volna, — egyidejűleg törvényjavaslatot szándékozott a birodalmi gyűlés elé terjeszteni , ugyanazért az igazgató-tanács annak kiemelése mellett, hogy a tervezett grácz-köflachi összekötő vonal épitési költségei mintegy 300,000 frtot teendnek ki, már az 1874. évi májas hó 31-ón tartott első rendes közgyűléstől felhatalmazást kórt arra, hogy ezen összekötő pályát létesíthesse s az e végre megkívántató tőkét a cs. k. kormány jóváhagyásával vagy az esedékes kamatoknak s törlesztési hányadnak az üzleti számlába felvétele, — vagy pedig külön jövedelmi állambiztositás alapján beszerezhesse. Az összekötő vonal bizottsági bejárása 1874. évi február hó 12-én megtartatott ugyan, de annak kiópitése abban maradt. A vonal előmunkálataira 875 frt 47 kr. lett kiadva. A most jelzett intézkedésen kivül megkisérlette még az igazgatótanács a hálózat további kiterjesztését is, és pedig egyrészt Győr állomásának Budapesttel leendő közvetlen összeköttetését, másrészt a tervezett bécs-novi vasúthoz való csatlakozás biztosítását. — Az 1873. évi február hó 3-án e czélból összeült közgyűlés fel is hatalmazta az igazgató-tanácsot, hogy a buda-győri vasut ópitósére és üzletére az engedélyt megszerezhesse s hogy e vonalat állami biztosítás nélkül is kiépítse. — A vonal tervei el is készültek, 15,310 frt 77 kr. adatván ki e czélra, a bekövetkezett pénzválság azonban teljesen meghiúsította a vonal kiépítését. — Hasonlókép eredménytelen Magyar vasuti évkönyv 1878. 30
